A Századvég június 2-án tartja az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciáját, ahol – magasrangú politikusok és szakmai megszólalók mellett – a közleményben szereplő Európa Projekt-kutatás 2025-ös eredményei is részletesen bemutatásra kerülnek. Az eseményen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Brüsszel betiltaná az orosz energiahordozókat az EU-ban. Az intézkedés jelentősen megemelné a tőzsdei energiaárakat és jelentősen megnehezítené a tagállamok lakossági tarifatámogatási programjait. A lépésnek katasztrofális társadalmi következményei lennének, ugyanis az Európai Unió már a jelenlegi árak és támogatási programok mellett is súlyos energiaszegénységi problémákkal küzd.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok több, mint ötöde nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát. Az arány több, mint háromszorosa az energiaválság és a háború előtt mért 6,9 százaléknak[1], azaz az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több, mint 65 millió fővel nőtt.
A fizetési hátralékok a lakosság még szélesebb körének okoztak problémát. A kutatás eredményei alapján minden negyedik európaival legalább egyszer előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit. Az arány ebben a mutatóban a 2021-ben mért érték csaknem négyszeresére nőtt.
A tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy a magas relatív átlagjövedelmek nem feltétlenül nyújtanak védelmet az energiaszegénység terjedése ellen. Egy hirtelen, drasztikus tarifaemelkedés ugyanis a magas jövedelmű országokban is széles társadalmi rétegeket állít súlyos egzisztenciális kihívások elé. Az eredmények alapján a piaci áremelkedés társadalmi következményei ellen azok a tagállamok voltak képesek a leghatékonyabban védekezni, amelyek szigorú tarifaszabályokat és széles körű támogatási programokat alkalmaztak.
Az például, hogy mind a fűtési, mind a díjfizetési nehézségekben Magyarországon a legalacsonyabb az érintettek aránya (9 és 12 százalék), elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető. A program keretében hazánk az EU legszigorúbb hatósági árszabályozását alkalmazza, ami ellentart a piaci árak tarifákba való begyűrűzésének, így Magyarország az Unió legalacsonyabb díjait képes biztosítani a családoknak.
Brüsszel új szankciós terve elsősorban azért jelent veszélyt az uniós tagállamokra nézve, mert olyan mértékű áremelkedést idézne elő, amely fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi tarifatámogatásokat. A programok megszűnésével a rezsidíjak elszabadulnának – a magyar fűtési tarifák például a jelenlegi három és félszeresére emelkednének – ami az energiaszegénység további terjedéséhez és a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetne.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A 2025-ös adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, február 18 és április 17 között került sor.
[1] A Századvég csak az orosz-ukrán háború kirobbanása óta méri az energiaszegénységet az EU-ban, így az azt megelőző adatok forrása az Eurostat adatbázis.
