Magyar Péter energiapolitikája több, mint háromszorosára emelné a családok áram- és gázszámláit

Átverés Magyar Péter energiapolitikája

Brüsszel a REPowerEU csomag keretében végleg kitiltaná az orosz energiahordozókat az EU-ból. A célkitűzés az Európai Bizottság legmagasabb prioritású törekvései közé tartozik: Ursula von der Leyen szerint a közösségnek Ukrajnát – az ország felfegyverzése és gyorsított csatlakozása mellett – az Oroszországból érkező energia teljes megszakításával is támogatnia kell. Az intézkedés óriási költségekkel járna, és megosztja a tagállamokat (Magyarország és Szlovákia mellett Franciaország és Belgium is kritikát fogalmazott meg), de Brüsszel mégis ragaszkodik a megvalósításához. Sőt, Ursula von der Leyen az USA-val kötött kereskedelmi megállapodása részeként, az EU nevében, már nagymennyiségű amerikai LNG beszerzésére is kötelezettséget vállalt.

A Tisza Párt vezetője, Magyar Péter augusztus 20-i beszédében csatlakozott a brüsszeli törekvéshez, és bejelentette: kormányra kerülése esetén energiapolitikáját az orosz energiafüggőség megszüntetésére építené. Az ígéret önállósággal kecsegtet, de valójában nagyobb függéshez és drasztikus áremelkedéshez vezet. Az európai energiapiac elmúlt évei bizonyították, hogy az orosz beszállítók szankcionálása drágább és bizonytalanabb ellátást eredményez. A kínálat mesterséges szűkítésével ugyanis az árak megemelkednek, az eladók piaci ereje megnő, ami újabb (elsősorban amerikai) függési viszonyt teremt. Az orosz energia tiltása tehát tévút; a függőséget célszerű inkább diverzifikációval csökkenteni, azaz a lehető legtöbb (orosz, amerikai vagy egyéb) beszállítónak megteremteni a piacra lépés lehetőségét. A növekvő kínálat javítja a versenyt, ami egyszerre csökkenti az árakat és a függőséget.

A Tisza Párt intézkedése drasztikusan megemelné a magyar családok áram- és gázszámláit

A kereskedelmi kapcsolatok visszaesése ellenére az Európai Unió továbbra is jelentős mennyiségű orosz energiahordozót vásárol. A volumen kiesése várhatóan egy, a 2022-eshez hasonló léptékű kínálati sokkot jelentene, ami – a korábbi évekhez hasonlóan – árrobbanást, majd magasabb átlagárszintet idézne elő az európai gáz- és villamosenergia-piacon egyaránt. A drágulás olyan mértékben növelné a rezsicsökkentési program költségvetési forrásigényét, ami a rendszert fenntarthatatlanná tenné,[1] és a magyar családoknak a megemelkedett piaci árakat kellene fizetniük.

Az új díjak jelentősen meghaladnák a hatályos, hatóságilag szabályozott árszinteket. A lakossági áramszámlák 3,6-szeresükre, a gázszámlák pedig 3,5-szeresükre növekednének. Egy átlagos magyar család jelenleg havi 6 564 forintot fizet áramért és 9 906 forintot gázért, azaz a teljes energiaköltsége 16 470 forint. Az orosz energia tiltásával és a rezsicsökkentési program megszüntetésével ez 59 ezer forintra növekedne, ami havonta 43 ezer, évente pedig 510 ezer forintos többletkiadást jelentene.