A magyar mezőgazdaság hosszú évek óta jelentős átalakuláson megy keresztül: földstruktúra-változás, birtokméret-eloszlás, gazdálkodói generációk elöregedése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a hazai agrárszektor fokozottan integrálódott az uniós szabályozásokba, támogatási rendszerekbe és piaci mechanizmusokba, ugyanakkor a generációváltás kérdése továbbra is az ágazat kritikus kihívásai közé tartozik. A birtokméret és a gazdastruktúra életkor szerinti vizsgálata lehetővé teszi annak feltárását, hogy a fiatalabb és idősebb gazdálkodók között milyen különbségek mutatkoznak, és ezek milyen hatással vannak a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatóságára. Az európai mezőgazdaság egyik sarkalatos pontjaként jelenik meg a gazdálkodói társadalom elöregedése. Ezzel a kihívással Magyarországnak is szembe kell néznie, így érdemes vizsgálni, hogy uniós viszonylatban milyen pozíciót foglalunk el, hogyan alakul a birtokméret a fiatalabb és idősebb generációk körében, milyen jó gyakorlatok segítik vagy éppen akadályozzák a változást.

A kutatás célja a mezőgazdasági generációváltás vizsgálata Magyarországon, amit kontextusba helyezünk az Európai Unió tagországaival, különös tekintettel a gazdálkodók birtokméreteire (korcsoportonként: 40 év alatti, 40-55 év közötti, 55 év feletti), a gazdák által üzemeltetett területarányokra, a generációváltás ütemére, a hazai forrás támogatásra és azok eredményeire (régiós változás 2010 és 2023 között).

Általános trend Európában is, hogy a gazdák átlagéletkora emelkedik, a fiatalok aránya csökken. A fiatal gazdák kisebb birtokokat üzemeltetnek, mint az idősebbek, de amíg Észak- és Közép-Európában nagyobb és modernebb gazdaságok vannak, addig a mediterrán országoknál az elaprózottság a jellemző. A fiatal gazdák az EU mezőgazdasági területének kis részét birtokolják (10-25 százalék), ami érzékennyé teszi a fenntarthatóságot, mert belépési korláttal küzdenek, viszont a fiatal gazdák nyitottabbak az innovációra.

Magyarországon az átlagéletkor 58 év, míg az 55 év feletti gazdák aránya 60 százalékra tehető. Pozitívabb kép, hogy itthon a fiatalok nagyobb birtokmérettel rendelkeznek (25 hektár), mint az idősebbek (19 hektár), de az idős gazdálkodók aránya az egyik legmagasabb az EU-ban. A KSH felméréséből kiderül, hogy az idősebb gazdák több, mint fele nem tervezi a gazdaság átadását, ami nem kedvez a fiatalok belépésének. Vizsgáltuk a Vidékfejlesztési Programban külön erre a célra folyósított forrástámogatások (fiatal termelők számára nyújtott induló támogatás) régiós eloszlását, ami az alföldi régiókban volt a legmagasabb összeg, de az öregedés 2010-hez képest itt így is jelentősebb, mint más régiókban.

A fiatal gazdák bevonzása stratégiai fontosságú, mivel innovációt, termelékenységet, valamint magasabb fokú együttműködési hajlandóságot teremtenek. Európában vannak pozitív példák (Ausztria, Lengyelország, Franciaország), ahol alkalmaznak jó gyakorlatokat (pl. tanácsadói/mentorhálózat, állami földbérleti rendszer fiataloknak, földforgalmi szervezetek elővásárlási joggal és részletfizetéses földvásárlás), amiket érdemes lenne átgondolnia a hazai döntéshozóknak. Ugyanakkor a magyar kormány által indított új támogatási programokkal is hatékonyan lehet bevonzani a fiatal gazdákat az agráriumba, ráadásul ez összhangban van az agrártárca 2021-ben létrehozott törvényével.

Európai UniógazdaságMagyarországtársadalomvidékfejlesztés