2025. szeptember 18-án került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány szervezésében a „Titkok, tabuk, közös traumák” címet viselő múltkutató konferencia, amelynek célja az volt, hogy reflektorfénybe állítsa azokat a történelmi kérdéseket, amelyek máig meghatározzák a magyar társadalom gondolkodását.
A rendezvényt Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány főigazgatója nyitotta meg, aki köszöntőjében a 3T-múltkutató Kutatóintézet elmúlt 2 éves munkáját méltatta. Ezt követően négy kerekasztal-beszélgetés következett, melyek különböző korszakokat és társadalmi tabukat dolgoztak fel.
Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Kónyáné Kurucz Katalin jogász, volt országgyűlési képviselő, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának volt főigazgatója Mező Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány 3T-múltkutató Kutatóintézet igazgatójának moderálásával az „Ügynöklistát, de miért is?” című kerekasztal-beszélgetésen a rendszerváltás utáni Magyarország egyik érzékeny kérdését járták körül: a titkosszolgálati múlt feltárásának dilemmáját. Megvitatták, hogyan lehet az ügynökkérdést úgy kezelni, hogy az ne politikai eszközzé, hanem valódi történelmi tisztázássá váljon. Felmerült a morális felelősség, a társadalmi megbékélés és a nyilvánosság szerepe is a múltfeldolgozásban.
Prof. Dr. Hermann Róbert történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője és Dr. Kedves Gyula hadtörténész, egyetemi tanár, az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetője Fehér Ákos, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány 3T-múltkutató Kutatóintézet junior kutatójának moderálásával A „Kurucok, labancok, kettészelt társadalom” kerekasztal-beszélgetés keretében azt vizsgálták, miként húzódnak meg napjaink politikai és kulturális megosztottságai mögött több évszázados mintázatok. A kuruc–labanc ellentét példáján keresztül elemezték a nemzeti önkép, a történelemértelmezés és az identitáspolitika összefonódását. Ezek a múltból örökölt sémák még mindig erősen befolyásolják a közéleti gondolkodást és a társadalmi párbeszédet.
Basa Balázs kutató és Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa Andor Éva televíziós műsorvezető moderálásával a „Színészkirály” életét vették végig. A „Latinovits Zoltán, a Magyar Prométheusz” című panelben a legendás színművész sorsán keresztül került feltárásra a művész és a hatalom konfliktusa a Kádár-korszakban. Szó esett Latinovits lázadásáról, kitaszítottságáról, valamint arról, hogyan vált egyszerre hőssé és áldozattá a korszak kultúrpolitikájában. A beszélgetés különleges figyelmet szentelt annak is, miként hatott Latinovits tragédiája a kortárs művésztársadalomra.
Végül Schiffer András jogász és Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Mező Gábor moderálásával „A szociáldemokrata párt kivéreztetése” című kerekasztal-beszélgetésen a szociáldemokrata mozgalom történeti szerepét és visszaszorulásának körülményeit járták körül. Történelmi példákon keresztül mutatták be, hogy hogyan alakult a párt helyzete a 20. század folyamán, és milyen hatások vezettek politikai súlyának csökkenéséhez. A beszélgetés rámutatott arra is, hogy e folyamat értelmezése máig élő viták tárgyát képezi.
A konferencia kerekasztal-beszélgetései fontos szempontokat kínáltak a közelmúlt történelmi eseményeinek újragondolásához és a közös emlékezet formálásához.
