Négy éve tart az orosz-ukrán háború, amely különböző csatornákon keresztül egyre nagyobb károkat okoz Magyarországnak. A Századvég egy korábban közzétett elemzésében bemutatta, hogy melyek a legfontosabb csatornák és hogy ezek mekkora költséget róttak a háztartásokra a konfliktus első három évében. Az azóta eltelt időszakban a terhek tovább nőttek, és mostanra meghaladták a 10 ezer milliárd forintot.
Az orosz-ukrán háború makrogazdasági költségeit alapvetően három fő csatornán keresztül vizsgáltuk, ezek:
- az energiaárak hatása,
- a megemelkedett kamatkörnyezet
- és az orosz exportpiacok elvesztése.
A gázimporton az átlagos energiaárakhoz képest megemelkedett nemzetközi árszint miatt összességében 6524,4 milliárd forintot veszített a hazai gazdaság. A 2025-ös évben a többletköltség a mérséklődő energiaárak és a gazdaság alkalmazkodása ellenére is 138,1 milliárd forint volt.
A megnövekedett geopolitikai kockázatok következtében a háború előtti kedvező kamatszint 2022-2025 decembere között 4-6,5 százalék közé emelkedett, így – más országokhoz hasonlóan – a magyar állami kiadások finanszírozása is jelentősen drágult. 2025-ben a fokozatosan átárazódó kötvényállomány megnövelte a forrásbevonási igényt, így az új finanszírozás bevonása 2839,6 milliárd forinttal emelkedett. A 2025-ös évben a többletköltség 870,7 milliárd forintot tett ki.
Az EU-s szankciós politikára adott válaszlépések keretében Oroszország is korlátozta az európai termékek bejutását saját piacaira, ez hozzávetőlegesen 1012,5 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar exportőröknek a háború négy éve alatt. A 2025-ös év újabb 316,7 milliárd forintnyi veszteséget jelentett.
Egy háztartásra vetítve az összesített költséget, a magyar háztartások a 2022 és 2025 közötti háborús időszakban összességében 2 millió 544 ezer forintnyi kárt szenvedtek el. Egy négyfős családra vetítve ez 4 millió 330 ezer forintot tett ki.
