Kommentár: építőipar, 2026. február

Az építőipar teljesítménye az előző év azonos időszakához képest, 2026 februárjában a nyers és a munkanaphatással kiigazított adatok alapján 0,4 százalékkal csökkent. A teljesítménycsökkenéshez az egyéb építmények (út, vasút, közmű stb.) építésének 6,3 százalékos gyengülése járult hozzá. Ebben két ellentétes hatás  játszott szerepet: a közműépítéseknél – a magas bázis miatt – bekövetkező 41,6 százalékos visszaesés, valamint az út, vasút építése alágazat 37,6 százalékos növekedése. A másik építményfőcsoport, az épületek építésére vonatkozó építőipari teljesítmény viszont (2,2 százalék) növekedett.

Eközben az előző hónaphoz viszonyított szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint az építőipar teljesítménye 4,9 százalékkal nőtt. Ehhez mindkét építményfőcsoport bővülése hozzájárult: az egyéb építmények építésének teljesítménye 4,2 százalékkal, míg az épületek építésének teljesítménye 3,5 százalékkal növekedett.

A 2026. február havi építőipari szerződésállomány 2025 februárjához képest – az új szerződéskötések 44,8 százalékos csökkenésének ellenére – 9,5 százalékkal bővült. Ehhez az egyéb építmények építésének 14,4 százalékos bővülése járult hozzá, mivel az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány 0,9 százalékkal csökkent. 2026 februárjában, havi bázison (vagyis 2026 januárjához képest) az építőipari szerződésállomány érdemben nem változott, kismértékben (0,1 százalék) bővült. Ez a két építményfőcsoportot tekintve ellentétes képet mutatott, ugyanis míg az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány 0,4 százalékkal nőtt, addig az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződésállomány 0,3 százalékkal csökkent. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy havi bázison az új szerződéskötések markánsan (55,6 százalék) csökkentek, amely mindkét építményfőcsoport új szerződéseinek jelentős csökkenéséből adódott. Annak ellenére, hogy a meglévő (január hó végi) szerződésállomány növekedett és az új szerződéskötések hónapról hónapra erőteljesen fluktuálnak, kiemelt figyelmet kell fordítani az új szerződéskötések növekedésére, mivel enélkül a meglévő szerződésállomány és ezen keresztül a következő időszaki építőipari teljesítmény is csökkenhet.

Az Eurostat aktuális építőipari adatai csak később jelennek meg, azonban néhány tagállam már publikálta a 2026. február havi építőipari adatait.

A V4-es országokat tekintve az építőipar teljesítménye 2026 januárjában Szlovákiában mind éves (8,2 százalék), mind havi (5,4 százalék) bázison növekedett. Az építőipar teljesítményét elsősorban a belföldi új építések bővítették, amely azt mutatja, hogy a többi régióhoz képest a beruházási hajlandóság élénkebb.[1] Csehországban is éves (4,1 százalék) és havi (0,1 százalék) bázison is nőtt az építőipar teljesítménye.[2] Lengyelországban viszont több éves mélyponton van az építőipar, ugyanis éves (−13,7 százalék) és havi bázison (−3,8 százalék) is jelentősen visszaesett a teljesítménye, amelyet minden építési ágazat teljesítménycsökkenése idézett elő. Az építési költségek továbbra is emelkednek, februárban éves szinten 3,8 százalékkal nőttek.[3] Az osztrák építőipar 2026 februárjában éves bázison kismértékben (−0,1 százalék) gyengült, viszont havi összehasonlításban – hasonlóan a magyar építőiparhoz – erőteljes korrekciót (+3,6 százalék) hajtott végre. Az építési költségek 1,9 százalékkal nőttek, amely az uniós átlagnál kedvezőbb.[4] Németországban a februári építőipari teljesítményadatok elmaradtak a várakozásoktól, mivel éves alapon nem változtak (0,0 százalék), havi szinten pedig 1,2 százalékkal csökkentek. A beruházási kedvet csökkentheti, hogy a lakóépületek építési költsége éves szinten 3,3 százalékkal növekedett.[5]

Összegezve, havi dimenzióban Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia, illetve Csehország építőipari teljesítménye növekedett, míg Németországban és Lengyelországban az építőipar teljesítménye csökkent. A 2026. februári adatok még nem tartalmazzák az iráni háború hatásait, amely az iparági szakértők szerint negatív irányba befolyásolja az előrejelzéseket.

Az iráni háború és a Hormuzi-szorost érintő szállítási bizonytalanság az energiaárak (olaj és földgáz) növekedésén túl drasztikus ingadozásokat okoztak, ami az építőiparra is hatással van. Az energiaárak növekedése ugyanis közvetlenül drágítja az energiaigényes építőipari alapanyagok (mint az acél, cement, alumínium, égetett tégla, üveg) árát. Az ugrásszerű árnövekedés és a szállítási nehézségek miatt a gyártók – vis major helyzetre hivatkozva – több esetben is felfüggesztettek szerződéseket, így a kivitelezőknek fel kell készülniük a Közel-Kelet felől érkező cement, acél és alumínium szállításának a kiesésére.[6] A Hormuzi-szoros lezárása, illetve korlátozott hajózhatósága a hajózási költségek (fuvardíjak, konténerárak stb.) és a hajózáshoz kapcsolódó biztosítási díjak ugrásszerű növekedését idézte elő. A hajózási útvonalak meghosszabbodása miatt az építőipari szerelvények megérkezése 10-14 napos többletszállítási idővel jár, ami emeli a szállítási költségeket.[7] A helyzet javulásának kulcsa az iráni háború lezárása, majd a közlekedés és a logisztika helyreállítása lenne, de az orosz energiaszankciók feloldása is segítené.