A Századvég Alapítvány harminc európai országban, harmincezer megkérdezett bevonásával hívta életre az Európa Projekt kutatást, amely számos Európát meghatározó téma között éles törésvonalakat vázolt fel azzal kapcsolatban, hogyan viszonyul a kontinens lakossága a bevándorláshoz. A számok mögött nem pusztán statisztikák, hanem egy egész kontinens aggodalmainak és reményeinek lenyomata rejlik.
Nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt években komoly politikai vita övezte az úgynevezett migrációs paktumot, amelynek keretében az EU akár tagállami beleegyezés nélkül is illegális bevándorlókat telepíthet a tagállamokba. Ez a politikai vita pedig az unió lakosságának szintjére is leszivárgott, ugyanis a számadatok szerint ez a kérdés továbbra is mélyen megosztja a kontinenst.
Miközben a svédek 42, az olaszok pedig 47 százaléka nem ért egyet a tervezett intézkedéssel, a leghatározottabb elutasítás Európa eddig legszigorúbb migrációs politikájával rendelkező országában, azaz hazánkban mérhető: a válaszadók 85 százaléka nem fogadja el a kötelező betelepítés elvét. Regionális szinten azonban nem unikális ez a mértékű elutasítottság, ugyanis a Cseh Köztársaság mellett Szlovákiában, Horvátországban, illetve Bulgáriában is szintén kiemelkedő a paktum ellenzése.
A kutatás arra a már korábban feltételezett jelenségre is rávilágít, miszerint a migráció közvetlen tapasztalata és a negatív percepciók erőssége szorosan összefügg. Ennek eredményeképpen Magyarországon, ahol eddig zéró tolerancia jellemezte a bevándorláspolitikát, a válaszadók többsége nem tapasztalt kedvezőtlen következményeket: 63 százalék nem érzékelt bűnözés növekedést, 68 százalék nem észlelt kulturális konfliktusokat, és 72 százalék szerint biztonságérzete sem csökkent.
Ezzel szemben a bevándorlás által erősebben érintett országokban alacsonyabbak ezek az arányok: Cipruson mindössze 9 százalék nem tapasztalta a bűnözés növekedését, Ausztriában 18 százalék nem érzékelt több kulturális feszültséget, míg Görögországban 29 százalék nem érezte romlónak a biztonságát.
Fontos leszögezni, hogy az értékrendbeli különbségek megítélése is ezt a mintázatot erősíti. Amíg Magyarországon (9 százalék), Cipruson (11 százalék) és Ausztriában (12 százalék) relatíve kevesen gondolják úgy, hogy nincs különbség az európai és a bevándorló közösségek között, az Egyesült Királyságban (29 százalék) és Írországban (33 százalék) ezek az arányok jóval magasabbak.
A 2024-es Európa Projekt eredményei tehát arra világítottak rá, hogy a migrációs kérdés nem pusztán a befogadás és az elutasítás szembenállásának tengelyén értelmezhető. A valóságos élmény, a geográfiai kitettség és a kulturális közeg egyaránt formálja az attitűdöket, így e tényezők figyelembevétele nélkül az európai politika szükségszerűen félreolvassa a kontinens valódi hangulatát.
Az Európa Projekt 2024 elemzés itt érhető el: https://szazadveg.hu/disszeminacio/europa-projekt-2024-elemzes/
