Cikkek

Szíriában az elmúlt hetekben az új szunnita arab kormány csapatai elfoglalták a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által korábban ellenőrzött területek nagy részét az ország északi és északkeleti részén. A szíriai kurdok elleni hadműveletekre válaszul, január közepén szíriai arabok és kurdok európai utcákon csaptak össze Németországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban. Ezek az összecsapások voltak az elsők, amelyek egyértelműen az új szíriai erőviszonyok kapcsán robbantak ki, és megzavarták a közrendet Európában. A közelmúltig a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) radikális programja mobilizálta az európai kurdokat, jelenleg viszont a legutóbbi szíriai hadművelet korbácsolja az indulatokat. Ebben a tanulmányban ismertetjük ezeknek az összecsapásoknak a hátterét, hatását az európai migrációs dinamikára, valamint az integrációra jelentett kockázatokat és kihívásokat.

Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

Makromonitor – 2026. január

Melyik politikus nem engedi háborúba sodródni Magyarországot és ki az, aki meg tudja őrizni a békét? A Századvég februári kutatása ezekre a kérdésekre keresett választ. A többség (52 százalék) szerint Orbán Viktor nem engedné háborúba sodródni az országot, és ő meg tudná őrizni a békét. Magyar Péterről ezt csak 36 százalék feltételezi. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök és kihívója közül melyik politikust tartják a magyarok kockázatos választásnak, és kinél nem tudják, hogy mi történne, ha ő vezetné az országot, szintén egyértelmű válasz érkezett. A magyarok 54 százaléka Magyar Pétert kockázatos választásnak tartja és nem tudják, milyen irányba vezetné az országot. Orbán Viktornál csak 39 százalék látja kockázatosnak a politikai irányt.

A nukleáris erőműveket elutasítók aránya harmadára csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett tíz év alatt az Európai Unióban. A leginkább atomenergia-párti tagállam Magyarország, ahol 75 százalék támogatja, 22 százalék elfogadja és mindössze 3 százalék ellenzi a technológiát.

Brüsszel elhibázott szankciói és magas karbonadói megemelték a piaci energiaárakat, amelyek a tagállamok többségében a lakossági díjakba is begyűrűztek. A rezsiköltségek növekedése a háztartások széles körének súlyos egzisztenciális kihívásokat okoz: mostanra az európaiak ötöde fűtési és több mint negyede díjfizetési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően mindkét mutatóban a magyarok érintettsége a legkisebb.

Ahogy Iránban fokozódnak a társadalmi zavargások, és egyre valószínűbbé válik egy második izraeli-iráni háború kitörése, Irán és a síita-szunnita hatalmi harcok a Közel-Keleten újra a figyelem középpontjába kerültek a regionális és globális politikában. Az első iráni–izraeli háború (2025. június 13–24.) gyengítette az iráni rezsimet, de nem veszélyeztette annak fennmaradását, különösen a ballisztikus rakétáinak arzenálját. Irán második stratégiai eszköze – a rakétákon túl – a libanoni, iraki és jemeni síita milíciák, amelyek szintén túlélték a 2025-ös támadásokat, és továbbra is szerepet játszhatnak a régió hatalmi harcaiban. Először is meg kell értenünk a szunnita-síita megosztottságot, annak hátterét és mai szerepét a közel-keleti geopolitikában, valamint azt, hogy ez hogyan befolyásolja a jelenlegi síita-szunnita hatalmi küzdelmeket a Közel-Keleten. Ezután ennek fényében megvitatjuk Irán ambícióit, és azt, hogy kit veszélyeztet Irán terjeszkedése. Végül pedig megvizsgáljuk az iráni rezsimváltás lehetőségeit. Az Egyesült Államok és Izrael nem az egyetlen országok, amelyek támogatják az iráni rezsimváltást; olyan országok is profitálnának belőle, mint Törökország, Azerbajdzsán és a szunnita arab államok (az Öböl-menti államok, Jordánia és Szíria). Az Egyesült Államok számára egy Irán elleni háború vagy rezsimváltás, ha bekövetkezne, az USA-t a régió egyetlen jelentős szereplőjévé tenné, és így minimalizálná az orosz-kínai tengelynek az olajra és a közel-keleti politikára gyakorolt hatását.

Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami – az elhibázott szankciós politikával együttesen – az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak. A 2026-os év elejére a szén-dioxid-kvóták többéves rekordot döntöttek, így a különbség még nagyobbá vált.

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (+3,8 indexpont) jelentősen javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete (−0,2 indexpont) jóformán stagnált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −6,8-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig −9,9 indexpontra gyengült. Ennél jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértünk.

Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.

Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.

A Patrióták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen ellen. A magyarok 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a német politikusról, így azok a hazai EP-képviselők, akik nem támogatják az indítványt, Brüsszel oldalára állnak a magyarokkal szemben.