külpolitika

2026. február 28-án Izrael és az Egyesült Államok jelentős csapást mértek Iránra. Ez az USA számára a 2003-as iraki háború óta a legnagyobb hadműveletnek számít. A konfliktus a regionális és globális erőforrásokért, a befolyásért és a biztonságért folytatott versenyben gyökerezik. Ebben a tanulmányban röviden ismertetjük a háború hátterét és főbb okait, valamint kitérünk a lehetséges, Európát érintő következményeire.

Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.

2026. február 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Mi a helyzet? – Nyugati világ és politika a liberalizmus után” című konferenciája, amely a liberalizmus jelenlegi helyzetét és a nyugati politikai berendezkedés jövőjét állította középpontba.

A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.

Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.

Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Noha a brüsszeli elit a fegyverszállítmányok fokozását szorgalmazza és katonákat küldene Ukrajnába, az európai polgárok nem értenek egyet a törekvésekkel. A Századvég új kutatása alapján, az előbbit az uniós lakosság 51 százaléka, az utóbbit 69 százaléka elutasítja.

Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2026. január 1-től betiltaná az orosz földgáz és kőolaj importját az Unióba. Az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve: ezer forint feletti benzinárakat és általános energiaválságot idézne elő. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ezért nem támogatja az embargót.

Az uniós polgárok többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel orosz gázfüggésből drágább, amerikai függésbe kormányozza az EU-t. Az átállás elutasítottsága Magyarországon és Bulgáriában a legmagasabb: 73 százalék.

Svédország, az egykori „humanitárius mintaállam” mára saját migrációs politikájának áldozatává vált: a lakosság harmada már nem etnikailag svéd, 59 no-go zóna működik az országban, valamint Európában itt a legmagasabb a bandaerőszak miatti halálozások száma Albánia után. A svéd kormány 2023-ban kénytelen volt radikálisan megváltoztatni politikáját, a menedékkérők számát 163 ezerről 9 ezerre csökkentve, miközben 34 ezer dolláros támogatást kínál azoknak, akik önként térnek haza.

Az Egyesült Királyság 2025-ben ismét Európa legfőbb migrációs célpontjává vált, válsággal tetézve a Munkáspárt kormányzásának biztonsági és gazdasági téren nyújtott gyenge teljesítményét. Az illegális bevándorlás növekedésére vonatkozó legfrissebb statisztikák ismertetését követően bemutatjuk az okokat, valamint a megoldást célzó intézkedéseket és ezek valószínűsíthető hatását mind az Egyesült Királyságra, mind Európára.

Az izraeli-iráni konfliktus túlnőtte a regionális kereteket: ma már a globális gazdasági folyosók, az energiabiztonság és a nagyhatalmak közötti verseny tétjévé vált. A 12 napos júniusi háború után Irán gyengült, de továbbra is kulcsszereplő marad a BRICS-ben és Kína gazdasági terjeszkedésében. Azonban a június 24-i tűzszünet ellenére a konfliktus messze nem zárult le. Netanjahu kormánya már a következő támadási hullámra készül, miközben Trump adminisztrációja diplomáciai úton próbálja rábírni Teheránt a nukleáris program feladására.

Miközben az amerikai-kínai kereskedelmi háború árnyékában a brüsszeli döntéshozók folytatják a Kínától való távolodás politikáját, valamennyi uniós tagállamban 50 százalék feletti azoknak az aránya, akik szerint az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával békés gazdasági együttműködésre kellene törekednie – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A nukleáris energiát támogatók aránya 17-ről 42 százalékra nőtt, az elutasítóké pedig 44-ről 17 százalékra csökkent 2016 és 2025 között az EU-ban. A technológia megítélése hazánkban az egyik legkedvezőbb: a magyarok kétharmada szerint az atomerőműveknek meghatározó szerepet kell biztosítani az energiamixben.

Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.

A Századvég Alapítvány 2025. június 2-án rendezte meg az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy feltárja az Európai Unió előtt álló kihívásokat és a globális geopolitikai átrendeződés hatásait. Az eseményen bemutatták a Századvég Európa Projekt-kutatásának 2025-ös eredményeit is, amelyek rávilágítottak az európai polgárok aktuális problémáira és aggodalmaira.

Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását. Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – ez derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből.