Magyarország

A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.

2026 áprilisában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 8,9 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 9,0 százalékot, a nettóé 11,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,1, a nettó mediáné pedig 11,1 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi szigorú migrációs keretrendszer alapvető elemei hogyan épültek be az uniós politikába a 2024-es migrációs és menekültügyi paktum révén, valamint, hogy a politikai spektrum különböző pontjain álló tagállamok hogyan vezettek be hasonló gyakorlatokat.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legutóbbi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 3,5 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági közérzete 3,1 indexponttal erősödött az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −2,4-re, a vállalati mutató értéke pedig −6,7 indexpontra nőtt.

Az elmúlt évtizedben egyre inkább felértékelődtek a fenntarthatósági szempontok a vállalati döntésekben és működésben. Az ESG-követelmények (Environmental, Social, Governance: környezeti, társadalmi és irányítási) mára nem csupán kiegészítő szempontok, hanem egyre inkább a stratégiai gondolkodás elemeivé váltak. Ezt a folyamatot egyrészt az egyre szigorodó szabályozási környezet, másrészt az érintetti elvárások gyors növekedése magyarázza. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is elsődleges kérdés a gazdasági versenyképesség fenntartása és erősítése, amely összetett módon kapcsolódhat az ESG-teljesítményhez.

A KSH gyorsjelentése alapján 2026 februárjában az építőipar teljesítménye az előző év februárjához képest, munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint, 0,4 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor a havi bázisú, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari teljesítménymutató 4,9 százalékos teljesítménynövekedést mutat. Fontos megjegyezni, hogy az adatok még nem tartalmazzák az iráni háború hatásait, amely hazai és globális szinten is kedvezőtlenül hatnak az építőiparra.

Makromonitor - 2026. március