Magyarország

2026 második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint, az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal bővült. Az adat némileg elmaradt az elemzői várakozásoktól, ugyanakkor továbbra is növekedési pályát jelez.

2026 májusában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés pedig 9,0 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 8,7 százalékot, a nettóé 11,0 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,5, a nettó mediáné pedig 11,5 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.

Az EU Migrációs Paktum szolidaritási mechanizmusának egyik opciója: fogalmak, finanszírozás, precedensek és magyar relevancia.

A Századvég számításai szerint 2026-ban 1,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, amit 2027-ben 1,7 százalékos bővülés követhet. Előrejelzésünkben óvatos feltételezésekkel éltünk az olajár-pályát és a külső keresletet illetően. Azonban az elmúlt hónapok eseményeinek - a közel-keleti tűzszünet, a visszatartott európai uniós források feloldását célzó megállapodás, valamint a kedvező inflációs folyamat - köszönhetően lazuló monetáris politika pozitívan hatnak a magyar gazdaság növekedési kilátásaira.

A magyar ember számára a nemzethez való tartozás kérdése talán soha nem volt annyira „könnyű téma”, mint napjainkban. A legutóbbi szabadságharc óta eltelt hetvenévnyi békeidő, még ha ez a béke viszonylagos volt is, sokakat érzéketlenné tehetett a közös ügyek és a nagy, közös sorskérdések iránt. A húszas évek huszonévesei számára a digitalizáció korában bizonyos értelemben már széles e világ a haza – legalábbis könnyen ezt gondolhatják mindazok, akik aggódnak a magyarság értékeinek kulturális, intergenerációs átörökítése miatt. A Századvég nagyszabású, nemzeti identitás témájú kutatásából többek között arra is válaszokat kaphatunk, hogy a fiatal felnőttek gondolkodásmódja valóban elfordult-e a társadalomban uralkodó, hagyományosabb nemzetképtől, vagy egyszerűen arról van szó, hogy egy új nemzedék eltérő hangsúlyokkal ápolja – és újítja meg – saját önazonosságát.

A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.

2026 áprilisában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 8,9 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 9,0 százalékot, a nettóé 11,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,1, a nettó mediáné pedig 11,1 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.