Magyarország

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve. Az elsősorban geopolitikai helyzetből fakadó árfolyamkockázat továbbra is hordoz bizonytalanságot az importált infláció tekintetében. A növekedés motorját a következő évben a fogyasztás adhatja, amely a várakozásaink szerint jövőre 3,3 százalékkal növekedhet, a gazdasági akciótervnek és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetésének köszönhetően. A beruházások terén enyhe növekedésre számítunk, míg az export 5,6 százalékkal bővülhet 2025-ben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. decemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 0,4 indexponttal erősödött, miközben a vállalatok gazdasági várakozása 0,2 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,0-re javult, a vállalati mutató értéke pedig –15,2-re gyengült. A decemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a munkahelyek stabilitása kapcsán alakult ki. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű változás a cégek árérvényesítési képességét jellemezte. Habár a kisebb mértékű áremelési képesség negatívan érezteti a hatását a vállalati profitabilitáson keresztül a vállalati konjunktúraindexre, ugyanakkor kedvező a nemzetgazdaság egészére nézve a kordában tartott infláció miatt.

Az elmúlt hónapokban jelentős visszhangot váltott ki Magyarországon, hogy – az újraválasztott Ursula von der Leyen vezette – Európai Bizottság formálódó agrárstratégiája a gazdák eddigi területalapú támogatási rendszerének kivezetését vetíti előre. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja. A Századvég novemberi közvélemény-kutatása annak járt utána, hogy a hazai gazdák hogyan vélekednek Brüsszel tervezett agrárpolitikai lépéseiről.

Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése számos területen hozott jelentős változásokat. Az MI alkalmazása ma már az automatikus beszédfelismeréstől és fordítástól kezdve, a hangalapú személyi asszisztenseken és intelligens otthonokon át, az orvosi diagnosztikáig és egészségügyig terjed. Mint minden technológiai újítás adaptálása esetében, az MI társadalmi megítélésének megértése kulcsfontosságú.

Továbbra is a kormánypártok rendelkeznek a legmagasabb társadalmi támogatottsággal – ez derül ki a Századvég novemberi pártpreferencia-kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. novemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 2,1 indexponttal erősödöttt, továbbá a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőbbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,5-re, a vállalati mutató értéke pedig –14,9-re nőtt. A novemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább az infláció jövőbeli alakulását illetően alakult ki. A vállalatoknál pedig hazánk jövőbeni versenyképessének megítélése javult a legnagyobb mértékben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén negyedik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bír, hiszen a belföldi ügyek európai kontextust is kapnak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint háromszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati, és civil szektort képviselték.

A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján megállapítható, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.

2024 szeptemberében közel egy évtizede nem látott árhullám érkezett a Dunán térségünkbe, amely jelentős kihívások elé állította Magyarországot. Budapesten a Duna 829 centiméteres vízálláson tetőzött, azonban az országos összefogásnak köszönhetően – amelyben a szakhatóságok, a katonák, valamint a rendőrök mellett jelentős számú önkéntes is részt vett – sikerült elkerülni a súlyos károkat. A Századvég októberi közvélemény-kutatása feltérképezte az árvízi védekezés megítélésével kapcsolatos lakossági véleményeket.

Makromonitor – 2024. szeptember

Noha mind a hazai felnőtt korú lakosság, mind a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok többsége rendelkezik mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat integráló digitális eszközökkel (pl. okostelefon, asztali PC, laptop), illetve szolgáltatásokkal (mobilinternet, vezetékes internet-előfizetés), továbbá a többség rendszeresen vesz is igénybe MI-alapú online szolgáltatásokat, csupán minden negyedik lakossági és minden harmadik vállalati felhasználó vallotta magát inkább vagy kifejezetten tájékozottnak ezen a téren – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

A közszolgálati média elleni tüntetésre készülő ellenzék legújabb, tervezett akciója kapcsán fontos emlékeztetni, hogy a közéleti tiltakozások, tüntetések, politikai demonstrációk normál esetben a kulturált, békés véleménykifejezés, a valamiért való kiállás vagy az elutasítás, ellenvélemény nyilvános aktusát jelentik. A tiltakozások – amennyiben békés szándékúak – sokszor együttműködési cselekményként, eseményként is értelmezhetők, amelyek során több ember együttműködik a közös részvétel jegyében, de bizonyos fokig megosztja az ezzel járó lehetséges kockázatokat is. A tiltakozások lehetnek akár egyéni nyilatkozatok, kiállások és (a legtöbb esetben) tömeges politikai demonstrációk is. A jogszerű tüntetések egy szisztematikus, de békés, erőszakmentes kampány részét is képezhetik bizonyos legitim társadalmi célok elérése érdekében, szükség esetén hatásos politikai nyomásgyakorlással, amely ugyanakkor nem fajulhat a puszta fizikai erőszakba – amivel a mostani tiltakozó akciók szervezőinek is tisztában kell lenniük.