Magyarország

A foglalkoztatás és a keresetek egyidejű növekedésének köszönhetően 2010-től 2024-ig a kifizetett munkabérek vásárlóereje összességében a kétszeresére növekedett, ami azt jelzi: a munkaalapú társadalom megteremtése egyben jóléti rendszerváltást is eredményezett.

A felnőtt lakosság mintegy kétharmada szokott rendszeresen vagy alkalmanként valamilyen online platformon (pl. webshop, webáruház, online piacterek, közösségi média stb.) vásárolni, a leggyakrabban vásárolt tételek között a ruházati termékek, cipők (27 százalék), az ételek (23 százalék) és kulturális kikapcsolódást szolgáló szolgáltatások (mozi, színház, koncert, múzeumi jegyek) szerepelnek – ez derült ki abból a lakossági felmérésből, amelyet egy, a hazai e-kereskedelmi piacot átfogóan vizsgáló kutatás megalapozásához készített a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága.

A hazai élelmiszeripari ágazat szereplőinek döntő többsége még nem használja ki optimális mértékben a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, de egyre nagyobb arányban ismerik fel ennek jelentőségét – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból.

A magyar járműipari vállalkozások nemzetközi összevetésben viszonylag jól szerepelnek, ennek ellenére bizonyos technológiai területeken relatív hátrányok azonosíthatók, így még jelentős digitalizációs lehetőségek állnak az ágazat előtt – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának 2024 őszén végzett kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. februári felmérése alapján a vállalatok gazdasági várakozása 0,1 indexponttal nőtt, miközben a lakosság gazdasági közérzete 1,3 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –17,5-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,8-re erősödött. A februári felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a munkahelyek stabilitásánál, míg a legnegatívabb az inflációs várakozásoknál mutatkozott meg. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű pozitív változás a forint-euró árfolyamának jövőbeni alakulását illetően alakult ki.

Magyarországon az IKT-szektor digitális fejlesztéseit elsősorban a versenyképesség erősítése, a megrendelői elvárásoknak való megfelelés, illetve a hatékonysági törekvések mozgatják – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból. A felmérés szerint a fejlesztések előtt álló legfőbb korlátozó tényezők a saját és európai uniós fejlesztési források és támogatások hiánya, illetve a megrendelők digitális felkészületlensége.

A tavalyi éves népmozgalmi adatok közlése után ismét fellángolt a vita a demográfiai fordulatról. Vajon mit jelez a születések számának további csökkenése? Mit azonosíthatunk ennek okaként? Az alábbi elemzés rávilágít arra, hogy bár a 2021-es csúcsév után gyengültek termékenységi mutatóink, a gyermekvállalási hajlandóság továbbra is a 2011-es szint fölött van. A valódi ok a 15-39 éves nők lélekszámának drámai zuhanása, akik még soha nem voltak ilyen kevesen Magyarországon

Család 2025 címmel rendezett konferenciát a Századvég és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért. A konferencia során a családpolitika kulcsfontosságú kérdéseiről, kihívásairól, illetve a családi értékek jelentőségéről is szó esett. A tanácskozás során mutatták be a Századvég 2024-es Család Kutatásának eredményeit.

A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete jóformán stagnált, 0,1 indexponttal csökkent, miközben a vállalatok gazdasági várakozása jelentősen, 2,3 indexponttal kedvezőbbé vált az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,1-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re erősödött. A januári felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a nagyobb kiadásainak jövőbeni tervezésénél mutatkozik meg. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű változás a cégek iparági kilátásának markáns javulásában jelent meg.