Magyarország

Az Ügyfélkapu 2025. januári megszűnéséről értesülő felnőttek 45 százaléka választotta az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, és további 10 százalék tervezte azt választani, ugyanakkor a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazását ugyanennek a felhasználói körnek csupán 14 százaléka választotta, illetve 13 százaléka tervezte választani – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának a váltást követő időszakban, a hazai felnőtt lakosság körében végzett primer kvantitatív kutatása szerint.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szervezésében az elmúlt hetekben több demonstráció zajlott Budapesten a gyülekezési törvény módosítása kapcsán, melynek során a tüntetők – teljes szélességében – hidakat zártak le. Annak ellenére, hogy az említett akciók megbénították a főváros közlekedését és érezhetően korlátozták a lakosság mobilitását, április 8-án újabb, ezúttal 24 órásra tervezett demonstrációra készülnek a Pride-párti tüntetők. Március 18-án döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, melynek értelmében a jövőben csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok hogyan vélekednek a budapesti hidak – a közlekedés megbénulásához vezető – elfoglalásáról, a szexuális propagandáról, illetve a Pride-felvonulásról.

Makromonitor – 2025. március

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2025-ben 2,3, 2026-ban pedig 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. Az előrejelzést számos bizonytalansági tényező nehezíti az idei év folyamán: egyrészről az inflációs folyamatokat erősen meghatározza a forint árfolyamának és a világpiaci áraknak az alakulása, másrészről a felvevőpiacaink – elsősorban Németország – lassabb növekedése visszavetheti a magyar exportteljesítményt. Emellett 2025 folyamán a fogyasztás folyamatos erőteljes bővülésére számítunk, míg a beruházások növekedése inkább az év második felében járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Az újkori népvándorlás 2015-ös tetőzése alapjaiban változtatta meg Európát, pontosabban annak bevándorló országait. A Századvég Európa Projekt-kutatása 2016 óta méri ennek a változásnak az európaiak által észlelt mértékét, így azt is, hogy az „őshonosok” és a „jövevények” mennyire érzik „otthon” magukat saját vagy választott országukban. A beáramlás léptéke és az országokon belüli szétosztási kvóták a bevándorlás hagyományos céljainak számító nagyvárosokon túl is átrajzolták számos európai ország képét, aminek már számokban is kimutatható hatása is van: a migrációs hátterű válaszadók egyre jobban „sajátjuknak” érzik azt az országot, ahová ők vagy szüleik, nagyszüleik megérkeztek, míg az „őshonosok” egyre kevéssé ismernek rá arra az országra, amelyet szüleiktől és nagyszüleiktől örököltek.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. márciusi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 1,4 indexponttal nőtt, miközben a vállalatok gazdasági közérzete 3,0 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,1-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –15,8-re gyengült. A márciusi felmérésben a háztartások és a vállalatok véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a forint árfolyamalakulását illetően mutatkozott meg.

A foglalkoztatás és a keresetek egyidejű növekedésének köszönhetően 2010-től 2024-ig a kifizetett munkabérek vásárlóereje összességében a kétszeresére növekedett, ami azt jelzi: a munkaalapú társadalom megteremtése egyben jóléti rendszerváltást is eredményezett.

A felnőtt lakosság mintegy kétharmada szokott rendszeresen vagy alkalmanként valamilyen online platformon (pl. webshop, webáruház, online piacterek, közösségi média stb.) vásárolni, a leggyakrabban vásárolt tételek között a ruházati termékek, cipők (27 százalék), az ételek (23 százalék) és kulturális kikapcsolódást szolgáló szolgáltatások (mozi, színház, koncert, múzeumi jegyek) szerepelnek – ez derült ki abból a lakossági felmérésből, amelyet egy, a hazai e-kereskedelmi piacot átfogóan vizsgáló kutatás megalapozásához készített a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága.

A hazai élelmiszeripari ágazat szereplőinek döntő többsége még nem használja ki optimális mértékben a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, de egyre nagyobb arányban ismerik fel ennek jelentőségét – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból.

A magyar járműipari vállalkozások nemzetközi összevetésben viszonylag jól szerepelnek, ennek ellenére bizonyos technológiai területeken relatív hátrányok azonosíthatók, így még jelentős digitalizációs lehetőségek állnak az ágazat előtt – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának 2024 őszén végzett kutatásából.