Magyarország

A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.

2026 áprilisában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 8,9 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 9,0 százalékot, a nettóé 11,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,1, a nettó mediáné pedig 11,1 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi szigorú migrációs keretrendszer alapvető elemei hogyan épültek be az uniós politikába a 2024-es migrációs és menekültügyi paktum révén, valamint, hogy a politikai spektrum különböző pontjain álló tagállamok hogyan vezettek be hasonló gyakorlatokat.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legutóbbi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 3,5 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági közérzete 3,1 indexponttal erősödött az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −2,4-re, a vállalati mutató értéke pedig −6,7 indexpontra nőtt.