A koronavírus-járvány és Magyarország
A 2020-as évet a globális felmelegedés nyomasztó árnyékában kezdtük: az ausztrál bozóttüzek és a lángoló brazil esőerdők képei körbejárták a világot. A 24. óráról és civilizációnk küszöbön álló potenciális pusztulásáról tett nyilatkozatoknak is köszönhetően azt gondoltuk, hogy a klímaváltozás hatásainak enyhítésére tett erőfeszítések és az ezzel kapcsolatos viták fogják meghatározni ezt az évet. A […]
Gazdasági trendek –
a koronavírus hatása
a lakosság és a vállalatok konjunktúraérzetére
Tanulmányunkban a Századvég Gazdaságkutató havi rendszerességű konjunktúrakutatása alapján mutatjuk be, hogyan hatott a koronavírus a vállalatok és a háztartások konjunktúraérzetére. Eredményeink szerint a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett intézkedések és a kialakuló válság hirtelen és jelentős mértékben rontotta a háztartások és a vállalatok gazdasági közérzetét. Ugyanakkor májustól már megindult a javulás, azonban ősszel a járvány második […]
Klímapolitikai alapelvek az európai zöld megállapodásban
Az Európai Bizottság új vezetése az európai zöld megállapodás meghirdetésével politikai agendája legfontosabb komponensévé emelte a klímavédelmet. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából az unió korábban is a legambiciózusabb globális nagyrégiónak számított, azonban az Európai Tanács által 2019-ben elfogadott, 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célkitűzéssel, valamint a 2020 végén elfogadott új, 55 százalékos 2030-as kibocsátáscsökkentési célokkal […]
Milyen makrotényezőkkel jelezhető előre a magyarországi pártok támogatottsága? Választókerületi szintű elemzés a 2018-as választási eredmények alapján
Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen makrotényezők determinálják az egyes pártok támogatottságát Magyarországon. Az elemzés alapját egy olyan adatbázis képezi, amelyben a 2018-as országgyűlési választás választókerületi szintű eredményei kerültek összekapcsolásra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a GfK Hungária Piackutató Intézet által mért összesen […]
Mi oszt meg minket? Politikai törésvonalak vizsgálata Magyarországon
A politikai törésvonalak vizsgálata komoly múltra tekint vissza Magyarországon. A kitüntetett kutatói figyelem vélhetőleg arra vezethető vissza, hogy mind a magyar politika erőtér, mind a választói attitűdök sajátosan komplex változásokon mentek keresztül az elmúlt három évtizedben. A rendszerváltást követő években egy többszereplős pártrendszer jött létre viszonylag karakteres pártokkal, amely a kétezres években fokozatosan alakult […]
Életvitelcsoportok Magyarországon – a társadalmi rétegződés többdimenziós modellje
A társadalmi rétegződés kutatások elsődleges célja, hogy egy adott társadalom tagjait bizonyos ismérvek alapján többé-kevésbé homogén, egymással alá-fölé rendelési viszonyban álló csoportokba sorolja. A leggyakrabban alkalmazott megközelítések a foglalkozási struktúrában elfoglalt pozíción keresztül próbálják leírni az osztályszerkezetet. Ez a megközelítés abból az előfeltevésből indul ki, „hogy a munkamegosztásban elfoglalt hely szerepe a meghatározó abban, […]
„Küszöbértékeken” át – az oktatásról és a munkaerőpiacról alkotott vélemények a magyar társadalomban
Tanulmányunk címében nem véletlenül szerepelnek „küszöbértékek”, melyeket leginkább az ajtó szimbolikájával együtt értelmezünk. A küszöb funkcióját tekintve nem más, mint egy határ, Lilly Waiser-Aalla következőképpen definiálja: „A küszöb az ajtóval együtt mint a ház bejárata fontos határ, amelyik az idegen, ellenséges külvilágot a védett házbeli világtól elválasztja.” A mi értelmezésünkben a küszöb külső határa […]
Eredmények és kihívások a magyar energiapolitikában
A 2010-es kormányváltással járó gazdaság- és társadalompolitikai fordulat Magyarország energiapolitikájára is erős hatást gyakorolt. A 2008-as válság következtében felszínre kerülő strukturális energiapiaci problémák erős társadalmi elégedetlenséget váltottak ki, így indokolttá tették a szektor működésébe történő mélyebb beavatkozásokat. Az energiapolitikai modellváltás óta eltelt tíz év lehetőséget nyújt az új rendszer teljesítményének értékelésére, valamint a jövőre […]
Gazdasági válságkezelés
2020–2021-ben
A világszerte elterjedő koronavírus jelentősen átalakította az érintett országok életét a 2020-as évben. A járvány kezelésére hozott intézkedések nemcsak a lakosság életét érintették, hanem az egyes gazdaságok és egészében a világgazdaság működését is. Jelen cikk keretében ezen gazdasági hatásokat, illetve a járvány következtében kialakult válság, gazdasági visszaesés természetét, valamint a lehetséges kilábalási pályákat ismertetjük. […]
Hajózás válságok között: a magyar gazdaság krízisálló képessége
2020-ban bekövetkezett az, amire az elemzők több éve számítottak, véget ért a konjunktúraciklus, a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett egészségügyi intézkedések, biztonsági korlátozások a gazdaság lassulását eredményezték, a pandémia újabb válságot idézett elő. Magyarország gazdasági helyzete ugyanakkor most sokkal kedvezőbb, mint a 2008-as válság idején, így lehetőség van rá, hogy hazánk viszonylag alacsony gazdasági áldozatokkal vészelje […]
Üdv a világválságok korszakában!
Megatrendek a 21. században
A 20. század végével a világ számos nemzete készült arra, hogy lezárja a múlt viszályokkal, háborúkkal teli véres időszakát, és átevezzen az addig csak a könyvekből vagy a filmvászonról ismert „szép új világba”, ahol az emberiség a béke és a konstruktív együttműködés útjára lép. A 2000-es évek beköszöntével azonban kiegyensúlyozott világpolitika és stabil fellendülés […]
Identitás, migráció, gazdaság. Miért (nem) bízunk az Európai Unióban?
Az európai választópolgárok többsége ma nem bízik az Európai Unióban. Az Eurobarometer adatai ugyan stabilizálódó trendet mutatnak az elmúlt pár évben, az intézménybe vetett bizalom szintje mégis csak mostanában kezdte megközelíteni a 2008-as válság előtti szinteket. A bizalom minden politikai intézmény alapköve, annak hiánya könnyen az intézmények legimitásának megkérdőjelezéséhez vezethet. Az Európai Unió esetében […]
Közös pontok a magyar és az uniós közvéleményben
Bár a fősodrú nemzetközi média és a politikai nyilvánosság azt a benyomást keltheti, hogy a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta zajló uniós vitákban Magyarország magányosan küzd a határok védelméért vagy a nemzeti és kulturális identitás integritásáért, a Századvég és a Kantar-csoport közös – 2016 óta minden évben elvégzett – kutatásaiból kiderül: lényegesen több a […]
Krízisévszázad: a nemzetállamok újrafelfedezése, a gazdaság és a politika transzformációja
2003 decemberében Robert Lucas Nobel-díjas közgazdász az American Economic Association előtt elhangzott elnöki székfoglaló beszédében büszkén jelentette be, hogy az 1929-es világgazdasági válsághoz hasonló súlyos recesszió bekövetkezése mára lehetetlenné vált. „Tézisem az, hogy a makroökonómia eredeti értelmében sikerrel járt: központi problémáját, a nagy gazdasági válságok visszatérésének megelőzését megoldotta, méghozzá évtizedekkel ezelőtt.” Néhány évvel később, […]
A V4-ek elkötelezett európaiak és ragaszkodnak a keresztény kulturális gyökerekhez
A V4-országok polgárai elkötelezett európaiak, azonban a homogenizáló törekvéseket jelentő föderatív Európa helyett a nemzetállamok együttműködésében érdekeltek Az unió szintjén napjaink egyik legfajsúlyosabb stratégiai vitája annak jövőjével kapcsolatos. Az egyik tábor az EU-t a föderatív berendezkedésű Európai Egyesült Államok irányába kívánja elmozdítani, míg a másik a nemzetállamok szuverén, a kölcsönös előnyök és érdekek mentén való […]
Az NGO-k szerepe a jogállamisági mechanizmusban
A jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Unió (EU) fő szervei, a Bizottság (EB), a Parlament (EP) és a Tanács (ET), továbbá a tagállamok parlamentjei, a civil társadalom és egyéb érdekelt felek éves párbeszédet folytatnak a jogállamiság helyzetéről. A mechanizmus egyik hivatalos célja az intézményközi együttműködés erősítése, valamint az uniós intézmények arra történő ösztönzése, hogy saját […]
A család intézményének fontossága Európa-szerte kétségbevonhatatlan
A bevándorlás mellett/helyett a családtámogatást részesítik előnyben az európai emberek Főleg a 2015-ös bevándorlási válság kapcsán erősödött fel, de már hosszú ideje vita tárgya, hogy az említett népesedési problémákat inkább családpolitikai eszközökkel, akár gyermekvállalást ösztönző szakpolitikai beavatkozásokkal, vagy/és a bevándorlás kisebb-nagyobb volumenű engedésével, akár ösztönzésével kell kezelni. Annak ellenére azonban, hogy a magyar kormány jóval […]
Az európai közvélemény átláthatóbb és hatékonyabb működést vár Brüsszeltől
Töretlen a nemzetállami önazonosság és szuverenitás jelentősége Európában Az európai politikai napirendnek évtizedek óta meghatározó elemét képezi az integráció jövőbeli irányával és intenzitásával kapcsolatos nézetek ütköztetése, másképpen fogalmazva a brüsszeli szervek hatáskörei, valamint a nemzetállamok mozgástere közötti kívánatos egyensúly megteremtésével összefüggő viták. Fontos leszögezni, hogy a jelenleginél érezhetően szorosabb integrációt megvalósító – illetve Brüsszel számára […]
A külföldről finanszírozott NGO-k nem vizsgálódnak a baloldal korrupciógyanús ügyeiben
Egy hónapja rendítette meg a magyar nyilvánosságot, hogy Budapest baloldali vezetése a műemléki védelem alatt álló Városháza épületének értékesítését tervezhette. A fővárosi vezetés a kezdetektől fogva tagadta az eladást övező híreket. Karácsony Gergely főpolgármester egyértelműen kijelentette, hogy „az ingatlan értékesítéséről semmilyen döntés nem született”. Ám a később nyilvánosságra került, már konkrétumokat tartalmazó dokumentumok és hangfelvételek […]
Mely iparágak lehetnek a jövő sikerágazatai
A digitális gazdaságon belül egyre nagyobb arányt képvisel az egyes ágazatok belső digitalizáltsága: a digitalizáció már nem értelmezhető a szűken vett infokommunikációs (IKT) ágazat keretei között. A digitális transzformáció hatására minden ágazatban évről évre számottevően bővül azoknak a tevékenységeknek az aránya, amelyek magas szintű informatikai/technológiai és más ágazati tudást, azaz interdiszciplináris felkészültséget követelnek meg. A […]
