Tanulmányunk címében nem véletlenül szerepelnek „küszöbértékek”, melyeket leginkább az ajtó szimbolikájával együtt értelmezünk. A küszöb funkcióját tekintve nem más, mint egy határ, Lilly Waiser-Aalla következőképpen definiálja: „A küszöb az ajtóval együtt mint a ház bejárata fontos határ, amelyik az idegen, ellenséges külvilágot a védett házbeli világtól elválasztja.” A mi értelmezésünkben a küszöb külső határa lehetőséget jelez, a potenciált látjuk benne. Georg Simmel úgy fogalmaz, hogy „a behatároltság jelentése és méltósága először annak kapcsán kerül elő, ami az ajtó mozgékonyságát szimbolizálja: annak lehetősége, hogy ebből a bezártságból bármelyik pillanatban ki lehet lépni a szabadságba”.A simmeli értelmezést tanulmányunkban az oktatás és a munkaerőpiac témakörével vegyítjük. Mind az oktatás, mind pedig a munkaerőpiac olyan potenciált rejteget magában, melyeket az egyén egyes döntései határoznak meg. Az oktatási és munkaerőpiaci küszöbökhöz pedig különböző értékek társulnak. A szociológia az érték fogalmát olyan kulturális alapelvnek tekinti, mely erősen összefügg a társadalmi normákkal, normarendszerrel. Mindezeket az egyén többek között az iskolai és munkahelyi szocializáció során sajátítja el. Ezek az értékek az egyén élete során változhatnak, átalakulhatnak, a hangsúlyok áttevődhetnek. Durkheim szerint a társadalmi élet az iskolai élet kiszélesedése, az iskolában elsajátított viselkedésformák és modalitások teljesednek ki a későbbiekben a társadalmi életben. Alapértékeink közé tartoznak az eszköz- és célértékeink, melyek a társadalom tagjai számára kívánatos életcélok. Az iskola és a munkaerőpiac az eszközértékeinket határozza meg a markánsabban – vagyis azokat az eszközöket rögzíti, amelyek révén elérhetők a társadalmilag objektivált célok. De egyben célértékek is, hiszen kívánatos célérték lehet az egyén számára az anyagi jólét vagy akár az értékes munka. Elemzésünkben mindezek alapján szeretnénk megkeresni, körüljárni azokat a lehetséges küszöböket, határvonalakat, melyek elválasztják életünkben az oktatásban és a munkában eltöltött időket. Egyáltalán léteznek-e még ezek a lépcsőfokok, vagy már teljesen átvette helyüket az életünk végéig tartó tanulás (life long learning)?

 

A tanulmány a Magyarország 2021 című tanulmánykötetben jelent meg.