Idén az infláció 3,7, jövőre 3,6, 2026-ban pedig várhatóan 2,9 százalékon alakulhat. A nemzetközi dezinflációs folyamatok a következő két évben is folytatódhatnak, amelynek pozitív hatása lehet a magyar árszínvonal alakulására. Emellett azonban a következő években is fontos kérdést fog jelenteni a forint árfolyamának alakulása: gyengébb árfolyam mellett az árszínvonal növekedési üteme továbbra is 3,0 százalék felett maradhat. A forint árfolyam a jegybank mozgásterét is meghatározza: a következő néhány negyedévben vélhetően alig lesz tér további kamatcsökkentésre, azonban hosszabb távon továbbra is kedvezőbb kamatkörnyezetre számítunk.
2024-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene 0,7 százalékkal emelkedhet, a következő két évben rendre 2,6 és 3,1 százalékos bővülésre számítunk. Az évközi kedvező fogyasztási adatok tükrében az idei évre 4,0 százalékos fogyasztásbővülést várunk. Ezt követően 2025-ben 3,3, 2026-ban 2,9 százalékkal növekedhet a fogyasztás. Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése, növelheti a fogyasztási kedvet és enyhítheti a lakosság óvatossági motívumát. A 21 pontos akcióterv két szempontból is támogathatja a lakossági költések növelését: egyrészről a bérmegállapodásokon keresztül a keresetek növelését célozza, másrészről a lakhatási feltételek fejlesztésével a lakossági beruházásokat – új lakás/ház vásárlásokat – erősíti.
A beruházások 2024 folyamán várhatóan 9,1 százalékkal csökkennek. A következő évek folyamán a gazdaságpolitika egyik kulcsterületét, a KKV-szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása és a beruházásainak támogatása jelenti. Azonban ezzel és az alacsony kamatkörnyezettel együtt is a beruházási aktivitás lassú élénkülésére számítunk, 2025-ben 0,8 százalékkal növekedhetnek a beruházások. 2026-ban viszont már 4,1 százalékos bővülés várható.
Az export 2024-ben 1,3 százalékkal zsugorodhat, melyet 2025-ben 5,6, 2026-ban 4,6 százalékos bővülés követhet. A magyar exportteljesítmény szempontjából a legmeghatározóbb tényező a külpiaci kereslet, főleg a német autóipari kapacitások alakulása, amellyel kapcsolatban még mindig negatívak a várakozások. Amennyiben a német ipari teljesítmény újra erősödni kezd és érdemben bővülni tud, az tovább emelheti a magyar exporttermékek iránti keresletet.
Az import tekintetében 2024-ben 2,4 százalékos zsugorodást várunk. Ezzel szemben a következő két évben rendre 5,9, illetve 4,2 százalékkal növekedhet az import. Összességében 2024-ben és 2025-ben is negatív nettó exportra számítunk, várakozásaink szerint a külkereskedelmi tevékenységünk csak 2026-tól járuhat hozzá pozitívan a GDP bővüléséhez.
2024 III. negyedévében a foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan az aktivitás is csökkent, miközben a munkanélküliek száma emelkedett. Jól látszik, hogy a tavalyi évben a munkaerőpiacra újonnan belépők közül sokaknak sikerült az elmúlt negyedévben elhelyezkedni. Az aktivitás csökkenése mögött állhat az, hogy a tavalyi évben újonnan belépők csak ideiglenesen váltak újra aktívvá, és az árszínvonal stabilizálódása után távoztak a munkaerőpiacról (tanulók, nyugdíjasok). Az új munkaerőpiaci egyensúly megtalálása egyrészt időigényes, másrészt több makrogazdasági folyamat – a globálisan jelentkező autóipari nehézségek, az építőipar lassulása – egyszerre sújtja a munkaerőpiacot, amely a munkáltatókat kivárásra sarkallja. A gazdasági kilátások javulásával a munkanélküliek száma is visszatér majd a korábbi pályájára. Előrejelzésünk a foglalkoztatás emelkedése az előrejelzési horizonton tovább folytatódik, míg a munkanélküliség a jövő évtől lassan csökkenni kezd. Becslésünk szerint 2024 végére a munkanélküliség eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra.
A 2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzésünk szerint, a 4,5 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycél teljesülni fog: már látható, hogy az utolsó hónapra a költségvetésnek kellő nagyságú mozgástere maradt a hiánycél elérésére. Az általunk prognosztizált 73,2 százalékos év végi államadósság szint elérése mögött az a feltételezés áll, hogy a kormányzat megfelelő mértékű intézkedést tesz a csökkenő adósságpálya biztosítása érdekében.
A 2025-ös költségvetési törvényben előrejelzett 3,7 százalékos hiánycélt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett, jelenleg tarthatónak ítéljük, véleményünk szerint a legnagyobb negatív kockázatok a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak tervezett szinten tartásához kapcsolódnak. Kivetítésünk alapján az államadósság a GDP 72,9 százalékára mérséklődhet. Ez mindössze 0,3 százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintnél.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2023 | 2024 | 2025 |
2026 |
|
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | -0,8 | 0,7 | 2,6 | 3,1 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | -1,5 | 4,0 | 3,3 | 2,4 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -16,9 | -9,1 | 0,8 | 4,1 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 1,5 | -1,3 | 5,6 | 4,6 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -3,8 | -1,3 | 5,9 | 4,2 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 0,3 | 1,7 | 2,4 | 3,4 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 17,1 | 3,7 | 3,6 | 2,9 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 11,4 | 6,5 | 5,4 | 3,5 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,1 | 4,6 | 4,2 | 3,4 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 0,2 | 1,0 | 1,0 | 1,0 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 1,2 | 1,9 | 1,9 | 1,7 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -6,7 | -4,5 | -3,7 | -3,2 |
| GDP-arányos államadósság | 73,4 | 73,2 | 72,9 | 72,2 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik
