A Századvég Konjunktúrakutató modellszámítása szerint 2024 decemberi előrejelzésünkhöz képest kismértékben alacsonyabb növekedéssel számolunk 2025-es évre vonatkozóan. A 2,6 százalékos növekedési várakozásunkat 2,3 százalékra változtattuk, ami elsősorban a várakozásoknál magasabb inflációs környezetnek és a gyenge külső konjunktúrának tudható be.
Az infláció 2025 első negyedévben 5,0 százalék felett tetőzhet, majd az év végére ismételten az inflációs célsáv felső széléhez (4,0 százalék) közelíthet. Így éves szinten 2025-ben 4,5 százalékon alakulhat a pénzromlási ütem, majd 2026-ban az éves átlag 3,3 százalékra mérséklődhet. Az inflációs folyamatok tekintetében meghatározóak lesznek a világpiaci folyamatok. Egyrészről az eddigi dezinflációs trend megtörése látszik: a globális infláció gyorsulása, illetve az élelmiszerek világpiaci árának növekedése emelheti az importált inflációt. Másrészről viszont az olajkitermelési kapacitások növekedésével az üzemanyagárak világméretű csökkenése mérsékelheti az inflációs nyomást. Emellett a forint árfolyam alakulása is erősen hat a hazai inflációs folyamatokra: stabilan 400 forintos euró árfolyam mellett a pénzromlás ütem is lassulhat. Az inflációs folyamatok meghatározzák a jegybank mozgásterét is: idén kedvező inflációs és pénzpiaci folyamatok esetén is csak egy kamatcsökkentést várunk 2025 negyedik negyedévében.
2025-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene 2,3 százalékkal emelkedhet, amelyet 2026-ban további 3,7 százalékos bővülés követhet. A növekedés motorja főleg a fogyasztás lehet, mely idén 3,1, jövőre 2,7 százalékkal emelkedhet. A fogyasztás bővülését a reálbérek emelkedése, a kormányzat gazdasági akcióterve, az egyre szélesebb bázisúvá váló SZJA mentesség és az idén esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése támogathatja. Mindazonáltal a kedvezőtlen inflációs folyamatok óvatosabb lakossági viselkedést indukálhatnak, ami visszafoghatja a fogyasztás bővülésének mértékét.
A beruházások esetében inkább az év második felében várható számottevő növekedés. A kedvező beruházási adatokhoz az ipari nagyberuházások (BMW, BYD, CATL) aktiválása, illetve a különböző állami infrastrukturális fejlesztések megvalósítása is hozzájárulhat. A tavalyi alacsony bázis szintén szerepet játszhat abban, hogy az év második felében pozitív lehet a beruházások hozzájárulása a hazai GDP alakulásához. Várhatóan 2025-ben 2,9, majd 2026-ban 3,4 százalékkal növekedhetnek a beruházások.
Amennyiben a beruházások a várakozásainknál nagyobb mértékben növekednek, vagy korábban áll be a növekedési fordulat, akkor az éves előrejelzésünk mind a GDP, mind a beruházások tekintetében felfelé módosulhatnak.
Az export 2025-ben 2,7, 2026-ban pedig 5,2 százalékkal növekedhet. Az évközi dinamikákat tekintve az export felpattanására szintén inkább az év második felében számítunk. Az export szempontjából meghatározó a német gazdaság teljesítményének alakulása: amennyiben a német gazdaság az adósságfék elengedésének köszönhetően ismételten növekedési pályára áll, az a magyar gazdaság teljesítményére már önmagában is pozitív hatást gyakorolhat. Emellett a legfontosabb kérdést az európai autóipar teljesítménye jelenti. Az Egyesült Államok vámpolitikája negatívan érinti az európai és elsősorban a német autógyártást, azonban az Európai Unió reakciója a szén-dioxid-kibocsátási előírások megváltoztatásával, továbbá az akkumulátorgyártás, illetve az autóipari digitalizációs és innovációs projektek támogatásával hozzájárulhat az európai autógyártás erősödéséhez.
A hazai import idén 3,6, jövőre 4,1 százalékkal emelkedhet. Az év első felében a fogyasztási teljesítmény emelkedésével az importnövekedés meghaladhatja az exportbővülést, ami miatt az év első felében a nettó export alakulása visszafoghatja a gazdasági bővülést. Az év második felében azonban az export növekedésével a nettó exportnak már pozitív lehet a GDP bővüléséhez való hozzájárulása, továbbá 2026-ban is pozitív nettó exportra számítunk.
A munkaerőpiacon a munkanélküliség csökkenését várjuk a következő két év folyamán (2025: 4,1 százalék, 2026: 3,3 százalék), ami mellett prognózisunk szerint 2025-ben a bruttó bérek 6,9 százalékkal, 2026-ban 5,6 százalékkal emelkedhetnek. A korábbi időszak dinamikus áremelkedése miatt az utóbbi másfél-két évben sokan – mint például a nyugdíjasok és a tanulók – beléptek a munkaerőpiacra, ami az aktivitás kiugró növekedésével és a foglalkoztatási szint fenntartása mellett a munkanélküliek számának egyidejű emelkedésével járt együtt. 2024 második félévében viszont lassú trendfordulat kezdődhetett meg: az aktivitás az év közepétől fogva folyamatosan csökkent, visszakorrigálva az ársokk előtti szintjére, ezt pedig a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is fokozatosan lekövette. A rendkívülinek tekinthető gazdasági állapotok elcsendesedésével az idei évben újra előtérbe kerülhetnek a munkaerőpiac fenntartható bővülését célzó stratégiai változtatások. A kormányzat célja, hogy 2030-ra hazánkban a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája elérje a 85 százalékot (2024-ben 78,6 százalékot ért el). Ehhez szükség van a jelenlegi álláskeresők munkaerőpiacra segítésére, valamint az inaktív népességben rejlő potenciális munkaerőtartalékok feltérképezésére és a megfelelő munkaerőpiaci akciótervvel azok munkába állásának segítésére. A munkaerőpiaci folyamatokat pozitívan befolyásolják a tavaly év végén bejelentett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv vonatkozó pontjai, mint a hároméves bérmegállapodás, a családi adókedvezmény emelésével és a gyermekes nők személyi jövedelemadó fizetés alóli mentesülése.
2024 végén az ESA szemléletű költségvetési hiány – a még csak előzetes kormányzati közlés szerint – a GDP 4,8 százalékán fog teljesülni, ami 0,3 százalékponttal magasabb, mint a kormányzati célkitűzés. Az államadósság szintje GDP 73,6 százalékát érte el az év végére, ami kismértékű növekedést jelent az előző év végéhez képest.
A 2025-ös költségvetési törvényben előrejelzett 3,7 százalékos hiánycélt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett tarthatónak ítéljük, ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak előirányzott szinten tartása. Kockázat továbbá az uniós bevételek elmaradása is, amit ugyanakkor az uniós programok kiadásainak hasonló mértékű visszafogásával lehetséges kezelni. Kivetítésünk alapján 2025-ben az államadósság a GDP 73,0 százalékára mérséklődhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb közleménye 2026-ra 3,5 százalékos hiányt jelzett előre a korábban várt 2,9 százalékos GDP arányos deficit után. A megemelt hiánycél véleményünk szerint kellő mozgásteret biztosít a 2026-ra bejelentett adócsökkentések és kiadásnövelő intézkedések megvalósítására.
Számításaink modellalapon, külső feltevések mellett készülnek. A forint árfolyam, a nemzetközi kamatkörnyezet, az olajár, az importált infláció illetve az európai konjunktúrahelyzet alakulása mind-mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák a hazai folyamatokat. Ezen feltevések módosulása jelentős hatást gyakorolhat a megvalósuló gazdasági folyamatok alakulására.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2024 | 2025 | 2026 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 0,6 | 2,3 | 3,7 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 5,0 | 3,1 | 2,7 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -7,2 | 2,9 | 3,4 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -2,8 | 2,7 | 5,2 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -3,3 | 3,6 | 4,1 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 1,3 | 1,7 | 5,6 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 3,7 | 4,5 | 3,3 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 6,5 | 6,25 | 5,75 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,5 | 4,1 | 3,3 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 1,1 | 0,9 | 2,1 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 2,0 | 1,7 | 2,9 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -4,8 | -3,7 | -3,5 |
| GDP-arányos államadósság | 73,6 | 73,0 | 72,7 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik.
