A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legutóbbi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása (−0,5 indexpont) gyengült, míg a vállalatok gazdasági közérzete nem változott az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −5,9-re csökkent, míg a vállalati mutató értéke pedig −9,8 indexponton stagnált.
A márciusi felmérésben a háztartásoknál a legnagyobb pozitív elmozdulás a munkában eltöltött időt illetően történt, míg a vállalatoknál a jelenlegi rendelésállománynak a szokásostól eltérő szintje jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki. Az új geopolitikai események (iráni háború) azonban jelentősen megváltoztatták az energiapiaci környezetet, felfelé mutató inflációs kockázatokat is okozva.
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe közül kettő erősödött márciusban, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 3,7-ről 4,7-re nőtt, továbbá javulást (−3,6-ről −3,2-re) mutatott az anyagi helyzet megítélése is. A gazdasági környezet érzékelése márciusban az előző havi −9,1-ről −12,5-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex pedig −42,8-ről −43,8-re gyengült.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2026 márciusában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk a megkérdezettek munkában töltött idejének alakulásánál.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Átlagosan hány órát dolgozik Ön egy héten? (Feltétel: ha dolgozik)” márciusban kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek a februárihoz képest. Az előző havi 9,3 százalékos arány után, márciusban az interjúalanyok 9,9 százaléka dolgozott legfeljebb 30 órát egy héten. Több mint 30 órát, de kevesebb mint heti 45 órát 62,4 százalékuk vállalt az előző havi 56,3 százalék után. Heti 45 óra felett 27,6 százalékuk dolgozott az előző havi 33,9 százalék után.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az öt kategóriából háromban erősödést tapasztaltunk. A 18-29 éves korcsoportban 0,6 indexpontos, az 50-59 éveseknél 1,1 indexpontos, míg a 30-39 éveseknél 3,5 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértünk. Miközben a 40-49 éveseknél −1,4 indexpontos, illetve a 60 év felettieknél −3,2 indexpontos gazdasági konjunktúraérzet-gyengülést mértünk Így márciusban a legkedvezőbb a 60 év felettiek konjunktúraérzete (−4,2 indexpont), a legkedvezőtlenebb pedig a 40-49 éveseké (−9,1 indexpont). A további indexértékek a következők voltak: 30-39 éveseknél −5,6 indexpont, 18-29 évesek korosztályában −5,7 indexpont, míg a 50-59 éveseknél −5,9 indexpont.
A vállalati felmérésben márciusban kettő alindex értéke emelkedett, kettő alindexé pedig csökkent. A termelési környezet alindex −8,7-ről −7,3-re, az üzleti környezet mutatója pedig −15,2-ről −14,8-re emelkedett. Eközben az iparági környezet alindex értéke 2,9-ről 1,5-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke −16,2-ről −19,7-re csökkent.
A legnagyobb pozitív változást 2026 márciusában a vállalatoknál a szokásostól eltérő jelenlegi rendelésállomány szintjénél mértük.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Milyen a rendelésállomány jelenlegi szintje (az évnek ebben az időszakában szokásoshoz képest)?” márciusban a vállalatok vezetői összességében jóval (+9,6 indexponttal) kedvezőbb válaszokat adtak a februáriakhoz képest. Alacsonynak nevezte a rendelésállomány jelenlegi szintjét a megkérdezettek 28,5 százaléka a februári 36,0 százalék után. Átlagos szintről nyilatkozott a megkérdezettek 57,8 százaléka a februári 50,5 százalék után. A megkérdezett vállalatok 11,0 százaléka (a februári 9,5 százalék után) magasnak tartja a jelenlegi rendelésállomány szintjét.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy márciusban három szektorban átlagosan javult, míg kettőben csökkent a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az iparban +1,1 indexpontos, az építőiparban +0,3 indexpontos és a szolgáltatásoknál +1,3 indexpontos növekedést, míg a kereskedelemben −2,7, továbbá a mezőgazdaságban −8,3 indexpontos konjunktúraindex-csökkenést mértünk. Márciusban így az iparban detektáltuk a legjobb konjunktúraérzetet (−8,4), a leggyengébbet pedig a mezőgazdaságban (−12,9).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy −100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
