A tanulmány a Századvég Riport 2021 című tanulmánykötetben jelent meg.

Oldalszám: 151-168.

Kiadó: Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány

Megjelenés éve: 2023

Szerkesztők: Stefkovics Ádám, dr. Pillók Péter

ISSN 2939-80613

A koronavírus-világjárvány az élet számos pontján új kihívások elé állította az emberiséget. Mivel nem volt az elmúlt száz évben hasonló pandémia, a rá adott reakció különleges megmérettetést jelentett egészségügyi, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. A világjárvány így méltán hasonlítható katasztrófahelyzetekhez. Több korábbi katasztrófa – legyen az természeti vagy emberi – utáni kutatás során megfigyelték, hogy az emberek egymáshoz fűződő viszonya változásokon esik át, és növekszik a szolidaritás mértéke, kialakul egy erősebb társadalmi kohézió.[1] Ugyanakkor születtek olyan kutatások és tanulmányok is, melyek az általános bizalom csökkenését mutatták ki a katasztrófákat követően.[2]

A koronavírus-járvány egy lassú lefolyású „katasztrófa”, ami több hosszú távú következménnyel kiegészülve nyomot hagyhat az emberiségen. A kormány által bevezetett, a koronavírus terjedésének lassítását és megfékezését célzó védelmi intézkedések sokszor bezárkózással és elkülönüléssel jártak, melyek negatívan hathattak a társas kapcsolatokra. Az ilyen jellegű és mértékű társadalmi elszigetelődés, aminek szemtanúi lehettünk 2020. márciustól, a társadalmi tőke fogyásához is vezethetett,[3] ami összefüggésben van a másokba vetett bizalom mértékével.[4] Ugyanakkor egy ellentétes hatás is érvényesülhetett, hiszen a Covid19 „katasztrófa” kapcsán is feltételezhető, hogy kialakult egy közös cél, az egymásnak való segítségnyújtás igénye, ezek által növekedhet az általános bizalom embertársainkban.[5] Az orvostudományba vetett hit, illetve a Covid19 ellen megjelent oltások iránti bizalom megkérdőjelezésének megjelenésével megosztottság alakult ki (például a vírus jelenlétét elismerők és a „vírustagadók” között), ami azonban ismét a negatív irányba hajthatja társadalmi kohéziónkat. Az utóbbi bomlasztó, negatív jelenség önmagában is elegendő a bizalom gyengüléséhez nemcsak általánosságban, hanem a közeli ismerőseink körében is.[6]

1. Hommerich 2012; Calo-Blanco et al. 2017; Morgan–Wisneski–Skitka 2011; Cassar–Healy–Von
Kessler 2017; Sibley et al. 2020; Thoresen et al. 2021.

2. Fleming–Chong–Bejarano 2014; Kang–Skidmore 2018.

3. Putnam 2002.

4. Uo.

5. Thoresen et al. 2021.

6. Bjørnskov 2007; Brück et al. 2020.