A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe erősödött az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,4-ről –0,7-re javult. A gazdasági környezet érzékelése márciusban az előző havi –28,2 pontos értékről –27,0-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex –71,1-ről –68,9-re, az anyagi helyzet megítélése pedig –11,9-ről –11,6-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 márciusában a legnagyobb pozitív irányú elmozdulásnak az tekinthető a februárban mért értékhez képest, hogy a lakosság bízik a forint árfolyamának erősödésében.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő egy évben?” márciusban a megkérdezettek 2,4 százaléka – 0,1 százalékponttal kevesebben a februárihoz képest – jelölte meg a „jelentősen erősödik” választ. A lakossági válaszok alapján továbbá azt regisztráltuk, hogy a megkérdezettek 16,1 százaléka (ez 4,8 százalékponttal több, mint februárban) szerint „kismértékben erősödik”, 20,0 százaléka (3,0 százalékponttal többen) véli azt, hogy „nem változik”, 32,8 százaléka (1,1 százalékkal kevesebben) azt, hogy „kismértékben gyengül”, míg 24,4 százalék (5,6 százalékponttal kevesebben) vár jelentősen gyengülő hazai fizetőeszköz árfolyamot az euróval szemben.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az öt kategóriából egyben gyengülést, míg négyben nagyobb értéket mértünk. A legnagyobb javulást az 50-59 éves korosztályban találtuk: 6,8 indexpontos erősödés után a mért –13,2 a legmagasabb ebben a hónapban. Ezt követi a 18-29 éves korosztály –14,5 (3,1 indexpontos javulás) és a 60 év feletti korosztály –16,3 indexponttal (2,5 indexpontos csökkenés). A 40-49 éveseknél márciusban –17,1 indexpontot mértünk, ami 2,2 indexpontos erősödés a februári értékhez képest, míg a 30-39 éves korcsoportban –18,7 indexpontot (1,5 indexpontos erősödést) mértünk.
A vállalati felmérés esetében márciusban a négy alindex értékei csökkentek. A gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –26,7-ről –29,9-re, az üzleti környezet mutatója –20,9-ről –24,3-re, továbbá a termelési környezet alindex márciusban –8,1-ről –11,1 indexpontra, az iparági környezet értéke pedig –2,2-ről –5,4-re csökkent.
A legnagyobb pozitív változást a vállalatok esetében 2025 márciusában a forint euróval szembeni jövőbeni árfolyamalakulásánál mértük.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő egy évben?” márciusban a vállalatok vezetői összességében kedvezőbb válaszokat adtak a februári értékhez képest. Ebben a hónapban habár a vállalatok 1,1 százaléka jelezte (a februári 1,7 százalék után), hogy nagymértékben javul a forint árfolyama az euróval szemben. Azonban 16,9 százalék kismértékű erősödést prognosztizál (+1,3 százalékpont a februári arányhoz képest), míg 23,3 százalékuk (+1,1 százalékpont) változatlan árfolyammal kalkulál. A kismértékben gyengülő árfolyamra a megkérdezett vállalatok 39,5 százaléka (–2,5 százalékpont), míg a jelentősen gyengülő forintárfolyamra a vállalatok 10,7 százaléka (–2,7 százalékpont) számít.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált szektorok mindegyikében átlagosan romlott a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban a kereskedelemben –7,7, a mezőgazdaságban –5,1, az iparban –4,7, az építőiparban –2,2, a szolgáltatásoknál pedig –1,2 indexpontos csökkenést mértünk. Márciusban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–10,9), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–20,8).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
