Az ukrán gáztranzit leállásával ismét felélénkült a vita arról, hogy az Európai Unió és tagállamai meddig tűrhetik el Volodimir Zelenszkij háborúpárti nyomásgyakorlási kísérleteit, amelyekkel súlyos gazdasági károkat okoz az európai közösségnek. A Századvég kutatása alapján a magyarok háromnegyede elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna az olaj- és gáztranzit korlátozását politikai nyomásgyakorlásra használja.
Ukrajna nem hosszabbította meg gáztranzitszerződését az orosz Gazprommal. A lépés Európa-szerte megemelte a tőzsdei gázárakat és különösen hátrányosan érintette a közép-európai régió ellátását. Az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás szerint, a felek nem veszélyeztethetik egymás energiabiztonságát az energiahordozók exportjának, importjának vagy tranzitjának korlátozásával. Az ukrán vezetés mégis következetesen politikai nyomásgyakorlásra használja energiapiaci pozícióját: a Barátság-kőolajvezetéken szállító Lukoil tavaly nyári szankcionálásával, illetve a Testvériség-gázvezeték tranzitjának idei bojkottjával, Magyarországra és Szlovákiára próbálja rákényszeríteni háborúpárti álláspontját.
Az ukrán törekvéseket a magyar lakosság 75 százaléka elutasítja.
A magas arány nem meglepő annak tükrében, hogy – a nagyszabású humanitárius támogatásokon felül – mind Magyarország mind Szlovákia jelentős energetikai segítséget – üzemanyagszállítmányokat és villamosenergia-exportot – is nyújt Ukrajnának.
Az ukrán vezetés nyomásgyakorlási kísérleteihez hasonlóan méltatlannak tekinthető az Európai Bizottság magatartása is. Noha a társulási megállapodás megsértése esetén Brüsszelnek kellene fellépnie, a Bizottság demonstratívan Ukrajna mellé állt az érintett tagállamokkal és uniós állampolgáraikkal szemben. A közvélemény-kutatás eredményei rámutatnak, hogy a brüsszeli állásfoglalások nemcsak az Európai Unió érdekeivel, de a magyar lakosság elvárásaival is ellentétesek.
CATI-módszer, n=1000, felnőtt lakosság körében, adatfelvétel: 2024. november
