A kezdeményezés története egészen Széchenyi István törekvéséig vezethető vissza, aki 1825. november 3-án birtokaiból származó egyéves bevételét ajánlotta fel egy magyar tudós társaság létrehozására. Az Országgyűlés ennek emlékére 2003-ban nevezte ki a november 3-i dátumot a Magyar Tudományok Napjának. Az évek során a tudomány ünnepe egy egész hónapig terjedő rendezvénysorozattá fejlődött, amelynek során a Magyar Tudományos Akadémia számos programot mutat be az érdeklődőknek országos és határon túli színtereken egyaránt.
A tudományok népszerűsítésének egyik legszebb aspektusa, hogy összekapcsolja az embereket. A november tehát nemcsak a tudományos közösség, hanem mindannyiunk számára fontos hónap. Azáltal, hogy közelebb hozzuk a tudományt a hétköznapi élethez, nemcsak a jövő tudósait inspiráljuk, hanem mindannyiunkban megerősítjük azt a felismerést, hogy a kíváncsiság és a tudásvágy az emberi fejlődés motorja.
A megkérdezett felnőtt lakosság[1] közel fele naponta, vagy heti rendszerességgel fogyaszt tudományos tartalmakat. Velük szemben áll az a majdnem egyharmadnyi csoport, akik egyáltalán nem fogyasztanak ilyen jellegű tartalmat. A havi vagy ritkább fogyasztás jóval kisebb arányt képvisel, ami arra utal, hogy a tudományos tartalmak esetében kevésbé jellemző a köztes, alkalmi érdeklődés; inkább a rendszeres vagy egyáltalán nem fogyasztás dominál.
Azok, akik napi szinten fogyasztanak tudományos tartalmat, jellemzően férfiak, míg a heti rendszerességgel fogyasztók körében nem látunk nők és férfiak közti különbségeket. Szintén a férfiak körében alacsonyabb azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak ismeretterjesztő tartalmakat. Amennyiben a korcsoportokat nézzük, elmondható, hogy a fiatalabb korosztályokban a heti rendszerességű tudományos tartalomfogyasztás jellemző, míg az idősebbek körében fokozatosan nő a ezen tartalmak iránti érdektelenség, különösen a 60 év felettiek csoportjában.
A tudomány hónapja rendezvénysorozat kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tudomány minden korosztályé. Azok a technológiai vívmányok, amelyekre nap mint nap támaszkodunk, a mobiltelefonoktól kezdve a gyógyszereken át az energiaellátásig, mind tudományos kutatások eredményei. A cél, hogy felismerjük, a tudomány nem távoli, elvont fogalom, hanem a mindennapi életünk része, amely jobbá és kényelmesebbé teszi világunkat.
A legnagyobb érdeklődés a természettudományok felé irányul a lakosság körében, különösen a környezettudomány, földrajz, geológia és csillagászat területén, amelyek iránt a válaszadók 46,2 százaléka érdeklődik. A társadalomtudományok, mint a szociológia és a pszichológia, szintén népszerűek, az érdeklődők 40 százalékát vonzzák.
A hiteles információk megkülönböztetése kiemelten fontos napjainkban. A közösségi média térnyerésével egyre több a félrevezető vagy teljesen hamis (fake news) hír, ami gyakran aláássa a tudományos konszenzust. A kutatók és szakértők bizonyítékokon alapuló módszerekkel dolgoznak, mellyel biztosítják, hogy a közölt információk megalapozottak és hitelesek. Ezzel szemben az influenszerek és egyéb laikus források – bár széles közönséget érhetnek el – sokszor érzelmi, nem pedig tudományos alapú megközelítéssel terjesztenek információkat, mellyel gyakran akár tudattalanul vezetik félre az őket követőket.
Felmérésünk megerősítette, hogy a magyarok a legnagyobb bizalmat a kutatók és tudósok által közzétett tudományos tartalmakba fektetik. Az így vélekedők 76,1 százalékos aránya azt jelzi, hogy a szakértői tudás különösen nagy hitelességgel bír a megkérdezetttek körében.
A kutatóintézetek is jelentős bizalmat élveznek: a válaszadók 51,2 százaléka tartja őket megbízható forrásnak. Az egyetemeket a megkérdezettek 48,1 százaléka tekinti hitelesnek, ami szintén kiemeli a tudományos intézmények iránti bizalmat. A kulturális intézmények, mint például a múzeumok vagy könyvtárak, 41,3 százalékban kapnak hiteles forrásként elismerést.
A médiában dolgozó szakemberek hitelessége már alacsonyabb, csupán 22,8 százalék tartja őket megbízhatónak. Az influenszerek hitelessége a legalacsonyabb, mindössze 5 százalékuk gondolja őket hiteles forrásnak tudományos témákban.
A tudományos kutatások eredményei gyakran közvetlen hatást gyakorolnak hétköznapi életünkre, ezért a tudományok aktív népszerűsítésével elősegíthetjük annak megértését, hogy a különféle tudományos kezdeményezések és eredményeik milyen módon befolyásolják közvetlenül mindennapjainkat.
Látogassunk el a tudomány hónapjában egy-egy rendezvényre, és tájékozódjunk hiteles forrásokból!
[1] A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. közvélemény-kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében 2024. október 15. és 24. között, amelynek során 502 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 4,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
