A Soros-hálózat a baloldali sajtó felhasználásával buktatná meg Európa nemzeti kormányait

Kiindulópontként fontos megjegyezni, hogy az Open Society Foundations, valamint a hozzá köthető NGO-k részéről általánosnak tekinthető jelenség, hogy különböző nehezen megfogható, homályos – ám egyértelműen politikai töltetű – célkitűzéseket kívánnak megvalósítani (vagy az elérésükhöz szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani), így nem meglepő, hogy az említett pályázati források többek között az „európai demokrácia védelmére”, illetve a „hatalommal való visszaélés leleplezésére” fordíthatók. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Civitates egy korábbi projektje részeként az olasz társadalom migrációval kapcsolatos álláspontját is alakítani kívánta, melynek keretében sportolókat és üzletembereket használtak fel bevándorláspárti koncepciójuk népszerűsítése érdekében.

Mindezek fényében megállapítható, hogy a Soros-szervezetek politikai expanziójának egy sajátos stratégiája látszik kirajzolódni: a szóban forgó NGO-k partnereket keresnek a sajtó, az üzleti szféra, esetleg a sport világából, majd e befolyásos véleményformálók segítségével – a nyílt társadalom eszméjét szem előtt tartva – igyekeznek átformálni a választók gondolkodását, valamint nyomást gyakorolni az egyes európai országok megválasztott vezetőire. Fontos kiemelni, hogy a független sajtó értelmezése a Soros-kontextusban sajátos színezetet kap, mivel a balliberális újságírás kiemelt támogatói maguk döntik el, hogy mely orgánumok tekinthetők függetlennek, mintegy determinálva ezzel a politikai elfogultságot. Ezen felül – figyelembe véve a milliárdos országokon átívelő befolyásszerzési machinációit – egyfajta paradoxonként értelmezhető a hatalommal való visszaélés leleplezését célzó Soros-dollárok juttatása a független újságírás megsegítésére.

E megállapításokba illeszkedik Lengyelország második lenagyobb rádiójának felvásárlása az amerikai üzletemberhez köthető vállalat részéről: a Soros György kötelékébe tartozó cseh SFS Ventures 2019-ben 60 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a lengyel Eurozet cégcsoportban, amely az említett rádiónak is tulajdonosa. Valószínűsíthető, hogy a tranzakció hátterében az a motiváció állt, hogy – a médiaviszonyok manipulációja útján – a lengyel választókat fogékonyabbá tegyék a liberális eszmékre az európai parlamenti voksolást megelőzően, ezzel hátráltatva a regnáló konzervatív Jog és Igazságosság eredményes választási szereplését.

A sajtóviszonyok alakítására irányuló törekvések a Soros-hálózat részéről Magyarországon sem tekinthetők példa nélkülinek. A milliárdos spekuláns egyik legfőbb hazai zászlóshajója, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jelentős, évente együttesen több tízmillió forintos támogatásban részesül

• az Open Society Foundationstől,
• a Sigrid Rausing Trusttól (amelynek igazgatósági tagja, Chris Stone 2012 és 2017 között az Open Society Foundations elnöki tisztségét töltötte be),
• továbbá az MLDI-től (melynek vezérigazgatója, Peter Noorlander korábban az Open Society Media Program vezető jogtanácsosa volt),

egyebek mellett újságírók peres képviseletének ellátására, a „jogtudatosításukra”, valamint további, a sajtómegjelenéssel kapcsolatos kiadások finanszírozására. A Soros-NGO-k ezirányú tevékenysége fokozott súllyal esik latba Magyarországon, ahol karakteres ellenzéki politikusok hiányában a balliberális újságírókra hárul a feladat, hogy meghatározó közéleti kérdésekben a nemzetközi baloldal vízióit artikulálják. Kérdéses továbbá, hogy – a TASZ politikai elfogultságának ismeretében – az Index rendszeresen hangoztatott függetlenségével vajon hogyan egyeztethető össze, hogy a portált később elhagyó munkatársaknak éppen ezen NGO tartott jogi kurzusokat?

Ezen túlmenően az Európára nehezedő migrációs nyomás láthatóan nem fog alábbhagyni: a magyar rendőrség adatai szerint míg a koronavírus-járvány következtében a hazánkba bejutni kívánó illegális migránsok száma április első hetében 31 fő volt, addig június második felére – a járvány első hullámának visszaszorulásával – ez a szám 908 főre ugrott. Úgy tűnik, a nyílt társadalom ideológiáját és a nyitott határokat képviselő alapítványok folytatni kívánják sajátos narratívaépítésüket, és mindent megtesznek azért, hogy a társadalom szélesebb spektrumát maguk mellé állítsák víziójuk, többek között az illegális bevándorlás elfogadtatása érdekében. E cél realizálásához nem átalják megfinanszírozni a számukra kedves európai (adott esetben magyarországi) sajtóorgánumokat sem.

Nem ez azonban az egyetlen jele a Soros-hálózat és a hazai baloldali médiumok illetve újságírók együttműködésének. Az Index egykori főszerkesztője, Dull Szabolcs német sajtódíjat kapott, melyet szeptember 17-én az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic fog átadni. Mijatovic a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott openDemocracy platform tagja, 2018-ban pedig a magyar Stop Soros törvénycsomagot kifogásolta arra hivatkozva, hogy a jogszabály korlátozza az NGO-k bevándorlókat támogató munkáját. Könnyen belátható, hogy Soros György szövetségesei nem kooperálnának olyan újságírókkal, akik a nyílt társadalom víziójával nem összeegyeztethető nézeteket képviselnek. Ennek fényében értelmezendő az a lépés is, hogy az Index munkatársainak távozása után a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság a blogjait az Index-csoporthoz tartozó blog.hu-ról a Soros-pénzekkel támogatott 444-re költöztette.

Szintén elgondolkodtató, és a hálózati jelleg bizonyítékaként értékelhető, hogy az amerikai tőzsdespekulánshoz közel álló külföldi sajtóorgánumok a politikai relevanciával bíró magyarországi történésekről rendszeresen a hazai balliberális médiumok nézőpontjából számolnak be, azok álláspontját lényegében kritika nélkül átvéve. Egyebek mellett a Soros Györgyhöz kötődő ABC News, illetve a New York Times a magyar baloldali sajtó szellemiségében tudósított az Index körül zajló változások, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem strukturális átalakításával kapcsolatos fejlemények tekintetében. Az előbbi írás szerint az Index már régóta Orbán Viktor „célpontja” volt, míg az utóbbi cikk a magyar kormányt autokratikusnak és nacionalistának nevezi.

Figyelemre méltó a Civitates pályázati kiírásának az időzítése is. Köztudott, hogy Magyarország nemzeti kormánya évek óta küzdelmet folytat a külföldről finanszírozott, illetve bizonyos értelemben politikai lobbiszervezetnek tekinthető NGO-k hatalmi törekvései, valamint az általuk képviselt – és a magyar társadalom értékrendszerétől távol álló – koncepciók ellen. Ugyancsak nem újdonság, hogy a Soros-hálózat számos eszközzel törekszik Magyarország, illetve a jobboldali magyar kormány diszkreditálására mind a nemzetközi, mind a hazai politikai térben (börtönbiznisz, gyöngyöspatai kártérítési ügy, illegális migráció ösztönzése, a határvédelem gyengítése stb.). Ebből fakadóan feltételezhető, hogy a hazai balliberális szerkesztőségek feltőkésítése is elemét képezi annak a nagyobb szabású tervnek, amely a jobboldal kormányzati pozícióból való eltávolítására, és arra irányul, hogy a nyílt társadalom koncepciójának megvalósítására nagyobb hajlandóságot mutató politikai pártok kerülhessenek hatalomra. Ezen állítást alátámasztja, hogy a Sigrid Rausing Trust 2019. október 1-étől kezdődően 80 illetve 40 ezer fonttal (körülbelül 30 és 15 millió forinttal) támogatta a balliberális kötődésű Átlátszó.hu és Direkt36 portálokat, amely nehezen választható el attól a ténytől, hogy Magyarországon a szóban forgó évben önkormányzati választásokat tartottak.

Összegezve kijelenthető, hogy a nemzetközi NGO-k egyre színesebb palettáját alkalmazzák a politikai befolyásszerzésnek, így Európa nemzeti kormányainak (különösképpen a magyar kormányzatnak) a jövőben is számítaniuk kell a választói felhatalmazással nem rendelkező, külföldi érdekeket képviselő lobbiformációk intenzív támadásaira.