A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború, és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyanakkor az előző havi –2,4-ről – 3,4-re gyengült. A gazdasági környezet érzékelése februárban az előző havi –27,9 pontos értékről –28,2-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex –66,0-ről –71,1-re, az anyagi helyzet megítélése pedig –10,3-ről –11,9-re csökkent.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 februárjában a legnagyobb pozitív irányú elmozdulásnak az tekinthető, a januárban mért értékhez képest, hogy a lakosság még jobban bízik munkahelyének megtartásában, stabilitásában.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tart Ön attól, hogy akár Ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő 6 hónap során?” februárban a megkérdezettek 47,9 százaléka – 3,0 százalékponttal többen a januárihoz képest – jelölte meg az „egyáltalán nem tart tőle” választ. A lakossági válaszok alapján továbbá azt regisztráltuk, hogy a megkérdezettek 21,0 százaléka (ez 2,3 százalékponttal kevesebb, mint januárban) „inkább nem tart tőle”, 19,3 százalékuk (0,4 százalékponttal kevesebben) „inkább tart tőle” és 11,0 százalék 0,8 százalékkal kevesebb „nagyon tart tőle”.
A lakossági felmérésben a legnagyobb mértékű negatív elmozdulás a jövőbeni inflációs várakozásokat illetően alakult ki. A lakosság által a következő egy évben várt átlagos inflációs rátában egy eltolódás figyelhető meg a magasabb ráták irányába.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából egyben erősödést, míg háromban alacsonyabb értéket mértünk. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél a konjunktúraindex 2,6 indexponttal –16,4 indexpontra javult. A szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél, középiskolát végzetteknél továbbá a felsőfokú végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőtlenebbé vált (rendre 1,7, 3,4, 2,1 indexponttal). Összességében így a –16,4 indexpont a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a felsőfokú végzettségűek –17,2, a szakiskolai vagy szakmunkás érettségivel rendelkezők –18,0, majd pedig a középiskolai végzettségűek –18,1 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében februárban két alindex értéke nőtt, míg kettőé csökkent. A gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –29,0-ről –26,7-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –22,6-ről –20,9-re javult. A termelési környezet alindex februárban –7,6-ről –8,1 indexpontra, az iparági környezet értéke pedig 1,0-ről –2,2-re csökkent.
A legnagyobb pozitív változást a vállalatok esetében 2025 februárjában a forint euróval szembeni jövőbeni árfolyamalakulásánál mértük.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” februárban a vállalatok vezetői összességében jelentősen kedvezőbb válaszokat adtak a januári értékhez képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 1,7 százaléka jelezte (a januári 0,8 százalék után), hogy nagymértékben javul a forint árfolyama az euróval szemben. Továbbá 15,6 százalék kismértékű erősödést prognosztizál (+4,8 százalékpont a januári arányhoz képest), míg 22,2 százalékuk (+5,0 százalékpont) változatlan árfolyammal kalkulál. A kismértékben gyengülő árfolyammal a megkérdezett vállalatok 42,0 százaléka (-2,8 százalékpont), míg a jelentősen gyengülő forintárfolyammal a vállalatok 13,4 százaléka (-7,8 százalékpont) tervez.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében javult, míg háromnál romlott átlagosan a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban a kereskedelemben (+1,2 indexpontos), továbbá az iparban (1,1 indexpontos) tapasztaltunk indexjavulást. Ugyanakkor a mezőgazdaságban és az építőiparban -0,6- – 0,6, míg a szolgáltatásoknál–0,1 indexpontváltozást mértünk. Ebben a hónapban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–6,2), míg a leggyengébbet a szolgáltatásoknál (–14,7).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
