A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború, és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül egy javult, három pedig gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyanakkor az előző havi –1,0-ről – 2,4-re gyengült. A gazdasági környezet érzékelése januárban az előző havi –27,1 pontos értékről –27,9-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex pedig –64,3-ről –66,0-ra csökkent. Mindeközben erősödött az anyagi helyzet megítélése –12,2-ről –10,3-ra.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 januárjában a legnagyobb pozitív irányú elmozdulásnak az tekinthető, a decemberben mért értékhez képest, hogy a háztartások közül jelentősen többen terveznek a következő évben nagyobb kiadást.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tervez-e a következő egy évben nagyobb kiadást (pl. lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás stb.)?” januárban, a lakossági válaszok alapján azt regisztráltuk, hogy a megkérdezettek 26,3 százaléka (ez 3,5 százalékponttal több, mint decemberben) tervez a következő évben nagyobb kiadást, míg 72,7 százalékuk (3,7 százalékponttal kevesebben) nem tervezi mindezt.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából egyben jelentős gyengülés volt detektálható, míg háromban gazdasági közérzetjavulás volt megfigyelhető. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél a konjunktúraindex 6,0 indexponttal –19,0 indexpontra romlott. A szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél, középiskolát végzetteknél továbbá a felsőfokú végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőbbé vált (rendre 0,2, 3,5, 0,6 indexponttal). Összességében így a –14,7 indexpont a középiskolai végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a felsőfokú végzettségűek –15,1, a szakiskolai vagy szakmunkás érettségivel rendelkezők –16,3, majd pedig az általános iskolai végzettségűek –19,0 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében az összes alindex értéke nőtt. A termelési környezet alindex januárban –9,5-ről –7,6 indexpontra javult, az iparági környezet értéke –6,2-ről 1,0-re, a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –30,5-ről –29,0-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –25,0-ről –22,6-ra javult.
A legnagyobb pozitív változás a vállalatoknál 2025 januárjában az iparági kilátásjavulásoknál volt megfigyelhető.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Véleménye szerint hogyan alakulnak az Ön iparágának kilátásai a következő 1 évben?” januárban a vállalatok vezetői összességében jelentősen kedvezőbb válaszokat adtak a decemberihez képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 3,4 százaléka jelezte (a decemberi 1,6 százalék után), hogy nagymértékben javulnak az iparágának kilátásai. Továbbá 25,1 százalék kismértékű javulást prognosztizál (+2,5 százalékpont a decemberi arányhoz képest), míg 41,4 százalékuk (+4,1 százalékpont) változatlan iparági kilátásokkal kalkulál. Kismértékben romló kilátásokkal a megkérdezett vállalatok 21,2 százaléka (-6,2 százalékpont), míg jelentősen romló iparági kilátásokkal a vállalatok 7,0 százaléka (-2,2 százalékpont) tervez.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy az összes szektor esetében javult átlagosan a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az építőiparban tapasztaltuk a legnagyobb indexjavulást (+9,4 indexpont). Az iparban 5,7, a kereskedelemben 2,8 a mezőgazdaságban 1,2, míg a szolgáltatásoknál 0,4 indexpontos javulást mértünk. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–6,2), míg a leggyengébbet a szolgáltatásoknál (–14,6).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
