A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindexnek mind a négy alindexe erősödött idén augusztusban, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi −6,7-ről −1,9-re, a gazdasági környezet érzékelése augusztusban az előző havi −33,0-ről −26,1-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −67,8-ről −63,3-re javult. Mindeközben az anyagi helyzet megítélése is tovább erősödött −11,1-ről −9,9-re.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 augusztusában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk az általános konjunktúrahelyzet megítélésében, a júliusban mértekhez képest.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Összességében Ön szerint ma Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?” augusztusban jócskán kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek. A „határozottan rossz irányba” kategóriát a megkérdezettek 34,8 százaléka (a júliusi 42,1 százalék után), az „inkább rossz irányba” válaszlehetőséget 17,8 százalék (0,5 százalékponttal kevesebben az előző hónaphoz viszonyítva) jelölte meg. Az „is-is, jó is rossz is bizonyos tekintetben” választ a megkérdezettek 27,1 százaléka választotta, ami 5,4 százalékpontos növekedés az előző havi részarányhoz képest. „Inkább jó irányba” mennek a dolgok választ 12,5 százalék (+0,8 százalékpont), „határozottan jó irányba” választ pedig 6,9 százalék (+1,0 százalékpont) jelzett.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy mind az öt kategóriában erősödést mértünk. A 18-29 éves korcsoportban 4,1 indexpontos, a 60 év felettieknél 6,9 indexpontos kimelkedő erősödést mértünk. Továbbá a 30-39 éveseknél 2,2 indexpontos, a 40-49 éves korcsoportban szintén 2,2 indexpontos, az 50-59 éveseknél pedig 2,4 indexpontos erősödést detektáltunk. Így a legkedvezőbb a 60 év felettiek konjunktúraészlelése −10,8 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb az 50-59 éveseké, akik −22,3 indexpontos konjunktúrát érzékeltek.
A vállalati felmérésben augusztusban az összes alindex értéke emelkedett. Az üzleti környezet mutatója −24,5-ről −22,6-re, a gazdasági környezet alindex értéke −32,5-ről −29,0-re javult. Továbbá a termelési környezet alindex −11,1-ről −11,0 indexpontra, az iparági környezet értéke pedig az előző havi −6,4-ről −1,5-re erősödött.
A legnagyobb pozitív változást 2025 júliusa után 2025 augusztusában a vállalatok forint euróárfolyamával kapcsolatos várakozása jelentette.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” augusztusban, a vállalatok vezetői összességében kedvezőbb válaszokat adtak a júliusi prognózishoz képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 0,8 százaléka szerint (a júniusi 0,5 százalék után) jelentősen erősödik a forint árfolyama. A következő egy évben kismértékben erősödő árfolyamra számít a megkérdezettek 12,7 százaléka (+2,9 százalékpont). Változatlan árfolyammal 33,9 százalék (+3,5 százalékpont), kismértékben gyengülő árfolyammal 37,8 százalék (−4,3 százalékpont), míg jelentősen gyengülővel a megkérdezettek 7,2 százaléka (−1,0 százalékpont) számol.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy a vizsgált szektorok között négyben javult, egyben pedig átlagosan romlott a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az iparban pedig +4,4 indexpontos, a kereskedelemben +3,4 indexpontos, a szolgáltatásoknál +1,0, a mezőgazdaságban +0,1 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértünk. Míg az építőiparban −1,8 indexpontos csökkenést észleltünk. Augusztusban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (−12,8), míg a leggyengébbet a szolgáltatásoknál (−15,5).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
