Az európai közvélemény átláthatóbb és hatékonyabb működést vár Brüsszeltől

Töretlen a nemzetállami önazonosság és szuverenitás jelentősége Európában

Az európai politikai napirendnek évtizedek óta meghatározó elemét képezi az integráció jövőbeli irányával és intenzitásával kapcsolatos nézetek ütköztetése, másképpen fogalmazva a brüsszeli szervek hatáskörei, valamint a nemzetállamok mozgástere közötti kívánatos egyensúly megteremtésével összefüggő viták. Fontos leszögezni, hogy a jelenleginél érezhetően szorosabb integrációt megvalósító – illetve Brüsszel számára szélesebb körű, centralizált döntési jogkörök megteremtésére irányuló – „Európai Egyesült Államok” létrehozatalának a legfontosabb előfeltétele,

a nemzeti hovatartozás jelentőségét háttérbe szorító európai identitástudat továbbra sem alakult ki.

Az Európa Projekt adatfelvétel rámutat ugyanis, hogy az uniós és brit megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) elsősorban a saját országához tartozóként tekint önmagára, míg az önbesorolásuk szerint magukat elsődlegesen európainak vallók aránya 20 százalékra tehető. A nemzeti identitástudatnak a finn, a magyar, illetve a portugál megkérdezettek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget (86-86-86 százalék), míg a luxemburgi (57 százalék), lengyel (63 százalék) és német (66 százalék) válaszadók a legkisebbet. Érdekesség, hogy a magukat elsősorban európaiként definiálók aránya az évek folyamán jelentősebb változást nem mutatott az uniós és brit polgárok körében (2019 és 2021 között egyik évben sem haladta meg a 20 százalékot), továbbá

valamennyi vizsgált európai országban többségben voltak azok a megkérdezettek, akik elsődlegesen a saját országukhoz tartozóként tekintenek magukra.

Ehhez kapcsolódóan megállapítható, hogy

az európaiak – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra sem támogatják a brüsszeli testületek hatásköreinek növelését a tagállamok rovására.

A felmérés szerint az uniós és brit válaszadók 48, a volt szocialista országok polgárainak 52, illetve a V4-államok megkérdezettjeinek 54 százaléka a tagállamoknak biztosítana több hatalmat az Európai Unió felett. Azoknak az aránya, akik a brüsszeli hatalomkoncentrációt helyeselnék a nemzetállamok ellenében az uniós és brit polgárok vonatkozásában 36 százalék, míg a volt szocialista blokk, valamint a V4-ek körében 33 és 30 százalék. Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a tagállamoknak leginkább a szlovákok (68 százalék), a csehek (67 százalék), a finnek (66 százalék), továbbá a magyarok és a britek (60-60 százalék) biztosítanának több hatalmat az Európai Unió felett. A nemzetállamokkal szemben Brüsszelre nagyobb hatáskört ruházni kívánók aránya a vizsgált 30-ból mindössze két országban haladta meg az 50 százalékot: Szlovéniában (56 százalék) és Spanyolországban (54 százalék).

Világos igények Európa-szerte: kevesebb eurokratát, de hatékonyabb brüsszeli érdekképviseletet

Az Európai Unió működési struktúrájának hiányosságai, illetve a brüsszeli politika ezekre visszavezethető kritikus pontjai (egyebek mellett a lassú, nem kellően hatékony intézkedések válsághelyzetekben) több ízben is felszínre kerültek az elmúlt években. Az Európa Projekt kutatási adatai fényében kijelenthető, hogy

az európaiak döntő többsége egy hatékonyabb, kisebb hivatali apparátussal, továbbá kevesebb adminisztratív akadállyal működő Európai Uniót szeretne.

A felmérés rávilágít, hogy 2020-ban az európai polgárok 74, 2021-ben pedig a 75 százaléka egyetértett azzal, hogy az Európai Unióban csökkenteni kellene a brüsszeli bürokráciát, az arra költött pénzt, illetve a bürokraták létszámát. A kérdés megítélésében nem láthatunk jelentős eltéréseket az egyes országcsoportok között: az alapító és a 20. században csatlakozott országok, továbbá a volt szocialista államok válaszadóinak a 75-75 százaléka, valamint a V4-ek 74 százaléka helyeselné a brüsszeli bürokrácia mérséklését. Sokatmondó, hogy

valamennyi vizsgált európai országban többségben voltak azok, akik egyetértenek az európai uniós bürokrácia csökkentésével,

arányuk Portugáliában a legnagyobb (86 százalék), és Luxemburgban a legkisebb (64 százalék).

Könnyen belátható, hogy a túlbürokratizált uniós működés számos negatív következménnyel járhat, melyek közül ki kell emelni a választói érdekképviselet minőségének romlását, a brüsszeli döntéshozók eltávolodását az európai polgárok mindennapi problémáitól. A felmérés szerint az uniós és brit polgárok 51 százaléka, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek fele (50 százaléka), valamint a V4-es válaszadók 48 százaléka valótlannak ítélte azt az állítást, hogy Brüsszelben képviselik az érdekeit. Aggasztó, hogy

2021-ben 22 európai országban volt magasabb azon megkérdezettek aránya, akik úgy vélték, hogy Brüsszelben nem képviselik megfelelően az érdekeiket és véleményüket

azokénál, akik elégedettek voltak érdekeik uniós képviseletével. A véleményük és érdekeik brüsszeli képviseletével összefüggésben legkevésbé a máltai (29 százalék), a luxemburgi (31 százalék), illetve az ír (36 százalék) válaszadók, míg leginkább a csehek (63 százalék) és a bolgárok (62 százalék) fejezték ki elégedetlenségüket.

A magyar megkérdezettek többsége (52 százaléka) szintén úgy gondolta, hogy érdekeit nem képviselik megfelelően Brüsszelben.
​​​​​​​

Átláthatóbb és elszámoltathatóbb Európai Unióra lenne szükség

Az átláthatóság, továbbá az elhibázott döntésekért, illetve elmulasztott intézkedésekért viselt politikai vagy jogi felelősség valamennyi demokratikus berendezkedésnek nélkülözhetetlen eleme, viszont még nagyobb jelentőséggel bír egy olyan együttműködési konstrukció esetében, mint az Európai Unió. A brüsszeli szervek ugyanis kizárólag olyan fajtájú és terjedelmű hatáskörökkel rendelkeznek, melyeket a tagállamok ezen testületekre ruháztak az alapító szerződésekben. A kutatási eredmények tanúsága szerint az európai közvélemény határozott igényt formál arra, hogy Brüsszel átlátható, kiszámítható, továbbá elszámoltatható módon kezelje az említett jogosítványokat. Figyelemreméltó, hogy

2020-hoz képest 2021-re 82-ről 84 százalékra nőtt azon európai válaszadók aránya, akik úgy látták, egyszerűsíteni és átláthatóbbá kellene tenni az Európai Unió működését.

A szóban forgó igény tekintetében konszenzus rajzolódik ki az európai közösségben, ugyanis jelentős eltérések a kérdés megítélésében sem a vizsgált országcsoportok, sem az egyes országok tekintetében nem mutathatók ki. Az alapító, illetve a 20. században csatlakozott államok megkérdezettjeinek 84, a volt szocialista blokk polgárainak 82, továbbá a V4-együttműködés válaszadóinak 81 százaléka támogatja a brüsszeli működés egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét. Üzenetértékű, hogy egyetlen vizsgált európai országban sem haladta meg a 15 százalékot azoknak az aránya, akik nem értenek egyet az uniós átláthatóság növelésével. Az egyszerűbb és átláthatóbb brüsszeli működés megteremtését a magyarok 84 százaléka helyeseli, ezzel szemben a 9 százalékuk ezt nem tartja szükségesnek.

Tovább árnyalja a képet, hogy a 2020-ban mért 71-ről 2021-ben 74 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik, ha baj van, és Brüsszel nem lép időben, a brüsszeli vezetőknek is felelősséget kell vállalniuk a következményekért, és távozniuk kellene a hivatalukból. Országcsoportok szerinti bontásban megközelítve a kérdést megállapítható, hogy az alapító, illetve a 20. században csatlakozott tagállamok polgárainak 75, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek 70, valamint a V4-ek válaszadóinak 73 százaléka tartja indokoltnak az uniós vezetők említett felelősségvállalását. Fontos kiemelni, hogy a vizsgált

30-ból 29 európai ország polgárainak a többsége elvárná a brüsszeli vezetők távozását, amennyiben krízishelyzetben nem lépnek időben.

Ez utóbbi elvárást a legnagyobb arányban a horvát (90 százalék), a magyar (85 százalék), és a spanyol (84 százalék) megkérdezettek fogalmazták meg.