Budapest
2024. május 7.
Svédország és Dánia idén februárban lezárta a nyomozást az Északi Áramlat gázvezeték ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakcióval kapcsolatban. Mostanra egyedül Németország folytat hivatalos vizsgálatot, a kormánynak azonban – a német sajtó szerint – nem érdeke megnevezni a felelősöket. Friss fejlemény, hogy Kína nemzetközi nyomozást kezdeményezett, Larry C. Johnson, volt CIA-szakértő pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsán úgy fogalmazott, hogy a NATO-országok a „ne nézd, ne halld és ne mond ki a rosszat” elvet követik az ügyben.
Az Északi Áramlat felrobbantása mind Németországnak, mind az Európai Uniónak súlyos gazdasági károkat okozott. Az, hogy tizenkilenc hónap után még mindig nem sikerült felelősségre vonni az elkövetőket, kedvezőtlen precedenst teremt, hiszen azt sugallja, hogy egy ilyen léptékű EU elleni akciót büntetlenül meg lehet úszni. Az ügy tisztázatlansága ráadásul alkalmat teremt más országok számára, hogy a médián keresztül saját politikai érdekeik alapján formálják a közvéleményt. A Századvég Európa Projekt kutatásának eredményei alapján úgy tűnik, hogy az uniós polgárok többsége tisztában van ezekkel a kockázatokkal és 63 százalékukat nyugtalanítja, hogy a nyomozásnak még mindig nincs eredménye.
A tagállamok közötti összehasonlítás alapján kizárólag Finnországban vannak többségben azok, akiket nem aggaszt a vizsgálatok elhúzódása. Az incidens ezzel szemben a leginkább a görögöket (75 százalék), a magyarokat (74 százalék) és a portugálokat (72 százalék) nyugtalanítja.
Kiemelendő továbbá, hogy Németországban – ahol a nyomozás még tart – a vizsgálati eredmények hiányát 71 százalék tartotta aggasztónak, Dániában és Svédországban pedig – ahol a nyomozás a felelősök megnevezése nélkül lezárult – 65 és 58 százalék.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2024-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, az energiaválság, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett, igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témái a fokozódó geopolitikai feszültségek, energetika, migráció. A 2024-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel február 14. és április 15 között.
