A digitális felkészültség mérésére széles körben használt Digital Economy and Society Index (DESI) 2020. évi jelentése alapján Magyarország számára még bőven nyílik tér a fejlődésre, ugyanis az uniós tagországok között a 21. helyet foglalja el. Összességében a korszerű digitális infrastruktúra, illetve egyes internethasználati szokások esetében az uniós átlagnál jobb, míg a digitális kompetenciák, a magasabb hozzáadott értékű digitális szolgáltatások igénybevétele, a kisvállalkozások digitális felkészültsége, illetve a digitális állami szolgáltatások esetében az átlagnál gyengébb a magyar teljesítmény:

  • a hálózati összekapcsoltság terén Magyarország 2019-ről 2020-ra jelentős növekedést tudott elérni, és jelenleg ebben a dimenzióban a 7. helyen áll. A dimenzió magyar adatai 2016 óta minden évben meghaladták az EU28 átlagát, az elmúlt évben pedig tovább nőtt az olló a magyar és az uniós adatok között.

  • a humán tőke dimenzió esetében Magyarország az uniós tagországok között a 19. helyet foglalja el. A dimenzió magyar adatai 2016 óta minden évben alulmúlják az EU28 átlagát, egy mutatót leszámítva (IKT-diplomások) nincs olyan adat, amelyben ne lenne esetenként szignifikáns a magyar lemaradás.

  • az internethasználat dimenziójában Magyarország 2020-ban öt helyet javítva a 14. helyet foglalta el az uniós tagországok rangsorában. A javulás azonban elsősorban az alacsonyabb szintű digitális készséget feltételező szolgáltatásokhoz (közösségi hálózatok, hírolvasás, videotelefonálás) köthető.

  • a digitális technológiák integráltsága esetében Magyarország rontott, 26. helyet foglalja el az európai uniós tagországok versenyében. Magyarország hagyományosan a legrosszabb mutatókkal rendelkezik ebben a szegmensben, és egyedül az e-kereskedelemből származó bevételt tekintve ért el az uniós átlaghoz közeli eredményeket.

  • a digitális közszolgáltatások (Digital public services) terén Magyarország két helyet javított a tavalyi helyezésén (26.-ról a 24. helyre), az EU28 átlagánál nagyobb növekedési ütemet produkálva. 2016-hoz képest a magyar összesített adatok ebben a dimenzióban megduplázódtak, de ez a növekedés csak az uniós átlagtól való lemaradás mérséklődéséhez volt elegendő.

A Századvég 2020-ban a lakosság, 2021-ben pedig a mikrovállalkozások körében végzett reprezentatív kutatásai alátámasztották a DESI-országjelentés vonatkozó megállapításait, sőt több új elemzési szempontot (pl. nem-használat okai, COVID-19 hatása, milyen feltételek mellett válna valaki felhasználóvá, stb.) beemelve tovább élesítették a hazai digitális ökoszisztémáról alkotott képünket.

Az elmúlt évek tudományos kutatásai rendre azt igazolják, hogy bizonyos szociodemográfiai tényezők, mint pl. a lakóhely, az életkor, az iskolai végzettség, vagy a nem, esetenként erőteljes hatást gyakorolnak az internethasználatra, az internetes szolgáltatások igénybevételére mind a lakosság, mind a vállalkozások körében. Az egyik ilyen befolyásoló faktor a településnagyság, amely

  • egyre csökkenő mértékben ugyan, de befolyásolja a vezetékes és/vagy mobil szélessávú szolgáltatások elérhetőségét, és amely

  • számottevően befolyásolja az internethasználat, a különböző internetes szolgáltatások igénybevételének intenzitását, valamint az alap- és magasabb szintű digitális technológiák alkalmazását.

A Századvég kutatásai megerősítették a korábbi felmérések tapasztalatait, hiszen

  • több mint 10 százalékpontos különbséget mértek a falusi és a fővárosi háztartások vezetékes szélessávú internetellátottsága között,

  • több mint 6-szor annyi falun élő nyilatkozott úgy, hogy a településükön nem érhető el vezetékes szélessávú szolgáltatás, mint ahány fővárosban élő ilyen jellegű problémákat említett,

  • a falun élők közül 85 százalékkal többen nyilatkoztak úgy, hogy az internetes szolgáltatások igénybevételéhez nem rendelkeznek megfelelő (digitális) kompetenciával, és közülük a fővárosban élőkhöz képest több mint 50 százalékkal többen mondták azt, hogy nincs is szükségük internetre,

  • a falun működő vállalkozások közül a fővárosi társaikhoz képest 28 százalékkal kevesebben válaszolták azt, hogy rendelkeznek laptoppal, 20 százalékos volt a különbség a mobilinternet előfizetések és szignifikáns volt a különbség a különböző online szolgáltatások (pl. közösségi média profil, e-ügyintézés, online kereskedelmi szolgáltatások, stb.) igénybevétele között.

A Századvég Vidék Konferencia 2021 címmel idén novemberben egy olyan szakmai eszmecserét szervez, amelynek egyik szekcióbeszélgetése hazánk digitalizációs felkészültségének aktuális kérdéseit igyekszik körbejárni, így többek között arra keresi a választ, hogy

  • milyen mértékben térnek el a vidéki Magyarország (falvak, nagyközség, városok, stb.) szélessávú infrastrukturális ellátottsági és az internethasználati mutatói,

  • ezek az eltérések elsősorban milyen okokra vezethetők vissza,

  • mit tesznek/tehetnek a nagy távközlési szolgáltatók a vidéki Magyarország digitális felzárkóztatása érdekében,

  • mit tesznek/tehetnek a magyar állam, ill. annak szakpolitikai felelősei a vidéki Magyarország digitális felzárkóztatása érdekében,

  • mit tesznek/tehetnek a szakmai érdekképviseleti szervezetek a vidéki Magyarország digitális felzárkóztatása érdekében, ill. milyen szakpolitikai javaslatokat fogalmaznak meg a kormányzati döntéshozók felé,

  • és természetesen mit tehetnek az állampolgárok és a vállalkozások, hogy egyre nagyobb mértékben éljenek a digitális technológiák adta lehetőségekkel.

Forrás: Origo

Szerző: Kelemen Gábor, aSzázadvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának vezetője