Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság frissen megjelent országspecifikus ajánlásában a rezsicsökkentési program eltörlésére szólította fel Magyarországot. Az indoklás szerint az alacsony tarifák nem ösztönzik kellő mértékben az energiahatékonysági beruházások megvalósítását és – a Bizottság szerint – a jelenlegi piaci árak mellett szükségtelenné vált a támogatások fenntartása.
Az európai energiatőzsdéken tapasztalható árak azonban továbbra is jelentősen meghaladják az energiaválság kirobbanása előtti szinteket, így azok az uniós tagállamok, amelyek – a korábbi brüsszeli felszólításoknak megfelelően – kivezették a lakossági támogatásokat (vagy egyáltalán nem védték kellő mértékben fogyasztóikat a piaci áraktól), rezsicsapdába kerültek. A közüzemi díjak növekedése – egy bizonyos szinten túl – már nem nyújt érdemi többletmotivációt az energiahatékonysági beruházások megvalósításához, ugyanakkor súlyos társadalmi feszültségeket eredményez.
A Századvég Európa Projekt-kutatása rámutat, hogy a brüsszeli indoklás megalapozatlan, és a tarifatámogatások kivezetése Európa-szerte rendkívüli károkat okozna az állampolgároknak.
Az eredmények alapján az uniós polgárok 23 százaléka már most is fűtési és 25 százaléka díjfizetési nehézségekkel küzd.
Az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy az energiaszegénységben érintett polgárok arányának drasztikus növekedését elsősorban azok a tagállamok képesek megakadályozni, amelyek szigorú állami eszközökkel védik a lakosságot a piaci energiaáraktól. Sokatmondó, hogy mind a fűtési, mind a díjfizetési nehézségek – a hatóságilag rögzített, legkedvezőbb tarifákat biztosító – Magyarországot érintik legkevésbé (7 és 14 százalék). Tanulságos továbbá, hogy a jelenlegi piaci árak mellett a magasabb átlagjövedelem sem feltétlenül nyújt kellő védelmet: Franciaországban például csaknem minden harmadik válaszadó fűtési és díjfizetési nehézségekkel küzd.
A brüsszeli felszólítás elfogadásával tehát a tagállamok tovább mélyítenének egy jelenleg is rendkívül súlyos problémát, Magyarország pedig – másokhoz hasonlóan – rezsicsapdába kerülne. Az Európai Unió előtt álló legégetőbb feladatot nem a tarifatámogatások kivezetése, hanem az energiaszegénység csökkentése jelenti.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2024-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, az energiaválság, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett, igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témái a fokozódó geopolitikai feszültségek, energetika, migráció. A 2024-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel február 14. és április 15 között.
