A Századvég 2025 augusztusa és 2026 januárja között készítette el komplex, vegyes módszertanra épülő kutatását, melynek központi témája a magyar identitás volt. A vizsgálat középpontjában az a kérdés állt, hogy a gyors ütemben változó világban, – a digitális technológiák által egyre inkább átszőtt mindennapokban – milyen forrásokból táplálkozhat egy olyan közösség, amely egyszerre szeretne rugalmasan alkalmazkodni a kihívásokhoz, de ugyanakkor nem kíván lemondani a közösen létrehozott helyi, regionális, nemzeti vagy éppen keresztény értékekről, a folytonosságról.
A kutatás eredményei bizonyos szempontból mindannyiunk számára ismerősek lehetnek, hiszen a közös tudáskészlet szolgáltatja az alapját a nyers számadatoknak is. Aligha meglepő például, hogy a magyar ember a magyar emberrel kapcsolatban meglehetősen kritikus, ha nem is éppen önmaga, de a másik vonatkozásában igen nagy valószínűséggel. A kutatás keretei között feltettük a kérdést, hogy milyen a magyar ember, melyik kifejezés illik rá leginkább, majd arra kértük a válaszadókat, hogy szabad asszociációikat saját maguk kategorizálják be a pozitív, a vegyes, a negatív és a semleges címkék segítségével. Mindegyik magyarországi felnőtt korosztályt figyelembe véve a megkérdezettek mintegy harmada úgy ítélte meg, hogy végső soron az, ami elsőre beugrott számára a magyar emberről, alapvetően negatív előjelű képzet. Ez körülbelül tíz százalékpontnyi többletet jelent azok arányához képest, akik kedvező színben tüntették fel a „tipikus” magyar embert.
Azt azonban a kritikus-önkritikus reflexivitás ellenére sem jelenthetjük ki, hogy a magyar társadalom tagjainak a számára ne lenne fontos a nemzethez való pozitív viszonyulás, valamint a magyarság melletti elköteleződés. Egy másik kérdésnél állításpárokat fogalmaztunk meg, melyek között hétfokú skála segítségével jelölhették meg saját álláspontjukat a megkérdezettek. A válaszok alapján a teljes népességben 80 százalékot meghaladó azok aránya, akiknek fontos, hogy magyarként éljék az életüket. Hasonlóan, ötből négy válaszadó támogatná a gyermekek hazafiasságra való nevelését, de a megkérdezettek mintegy fele gondolta úgy, hogy egy háború esetén is a végsőkig helytállna az ország védelmében. Mindezek az eredmények arra utalnak, hogy hiába van jelen egyfajta negativizmus, a magyarokban ma is megvan egy erőteljes igény arra, hogy a nemzeti hovatartozást pozitív tartalommal töltsék meg.
Ezen a ponton érdemes rátérnünk arra a kérdésre, hogy melyek azok az építőkövek, amelyek érzelmi szempontból is megalapozhatják a magyarsághoz való kötődést, a nemzeti büszkeséget. Hogyha a kérdőíves felmérés teljes mintájának válaszait vesszük alapul, a fiatalok válaszaitól az idősekéig, azt láthatjuk, hogy a magyarokat vitán felül nagy büszkeséggel töltik el a tudományos eredmények, felfedezések és találmányok – ennek a dimenziónak a kitüntetettségét minden bizonnyal az elmúlt évek magyar Nobel-díjasai is megalapozták. Hasonlóan egyöntetű a természeti adottságok, valamint a kultúra és művészet pozitív megítélése. A nemzeti büszkeség építőkövei között előkelő helyet foglal el továbbá a magyar történelem és a sport, valamint a különféle nemzeti jelképeink, szimbólumaink is. A lista végén – a kiemelkedő emberek, a magyar termékek és az épített környezet után, melyeket még mindig meglehetősen sokan tekintenek a nemzeti büszkeség legitim forrásainak – a gazdasági és politikai sikerek találhatók. Ezek a magyar társadalomban érhetően megosztóbbak. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az említett tényezőcsoportok ne adhatnának okot büszkeségre, de az adatokban szemmel láthatóan tükröződik az a fajta polarizált kettősség, amely a közéleti-politikai diskurzusok által nagyon eltérő értékelésekhez vezethet.
Miután megismertük a magyar társadalomban jelenlévő jellemző képzeteket és attitűdöket, visszakanyarodhatunk eredeti kérdésünkhöz: mit jelent a mai fiatalok számára a nemzet, melyek azok a tényezők, amelyek szerintük magyarként büszkeségre adhatnak okot. Az összevetés alapján megállapíthatjuk, hogy nem teljesen alaptalan az a közkeletű aggodalom, miszerint a nemzeti szempont az új generációk, az úgynevezett digitális bennszülöttek számára veszít a jelentőségéből. Erre utal, hogy a mai 30 év alatti felnőtt korosztály tagjai a tizenegy, vizsgált indikátor közül – egy kivételével – mindegyiknél alacsonyabb értékeket adtak, mint a teljes minta átlaga. Beszédes ugyanakkor az is, hogy épp a tudomány, felfedezések, találmányok dimenzió (az össztársadalom szemében is legfontosabb tégla) az, amelyben a fiatalok kapcsolódása kifejezetten erőteljes. Ez arra enged következtetni, hogy a fiatalok a tudományos eredményeket és teljesítményt nem egyszerűen a globalizált világban való boldogulás, de a nemzeti ügy szempontjából is az egyik legfontosabb területnek tekintik. Véleményük és értékelésük rendszerint azokban a vonatkozásokban áll közelebb a társadalom idősebb korcsoportjaiéhoz, amelyek inkább köthetők sajátosan elkülönült szférák adottságaihoz vagy (gyakran időtlen) teljesítményeihez – ilyen például a természet, a kultúra vagy a sport. Nagyobb nemzedéki és/vagy életkori szakadék figyelhető meg viszont azokban az esetekben, amikor a beállítódások huzalozásában inkább szerepet tudnak játszani aktuális – és aktualizálható – tapasztalatok, percepciók, kritikus diskurzusok (ilyen a politika, a gazdaság, az épített környezet, valamint konkrét termékek vagy személyek megítélése).
Hogy mit jelent végső soron a nemzet a mai magyar fiatalok számára, azt ők tudják legpontosabban megfogalmazni. A számadatok tükrében mindenesetre az látszik, hogy a fokozott kritikai attitűd mellett is keresik a kapcsolódási pontokat, a kollektív kötelékek tekintetében is. Ez azonban számukra nem egyszerűen a mindenkori jelen viszonyainak konzerválását jelenti, hanem egy dinamikus alkalmazkodási folyamatot. A fiatalok nemzeti történeteinek hősei azok az újítók lehetnek, akik a tudomány eszközeivel igyekeznek jobbá tenni a világot és élhető hellyé Magyarországot.
A Nemzeti identitás és büszkeség a digitalizáció korában nagymintás kutatás itt érhető el: https://szazadveg.hu/disszeminacio/nemzeti-identita…alizacio-koraban/
