Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
A magyar ember számára a nemzethez való tartozás kérdése talán soha nem volt annyira „könnyű téma”, mint napjainkban. A legutóbbi szabadságharc óta eltelt hetvenévnyi békeidő, még ha ez a béke viszonylagos volt is, sokakat érzéketlenné tehetett a közös ügyek és a nagy, közös sorskérdések iránt. A húszas évek huszonévesei számára a digitalizáció korában bizonyos értelemben már széles e világ a haza – legalábbis könnyen ezt gondolhatják mindazok, akik aggódnak a magyarság értékeinek kulturális, intergenerációs átörökítése miatt. A Századvég nagyszabású, nemzeti identitás témájú kutatásából többek között arra is válaszokat kaphatunk, hogy a fiatal felnőttek gondolkodásmódja valóban elfordult-e a társadalomban uralkodó, hagyományosabb nemzetképtől, vagy egyszerűen arról van szó, hogy egy új nemzedék eltérő hangsúlyokkal ápolja – és újítja meg – saját önazonosságát.
A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.
A Századvég Riport sorozatának hatodik része méltó folytatása annak a missziónak, amelyet a kezdetektől fogva meghatároztunk: hiteles, adatalapú elemzésekkel tárjuk fel Magyarország és környezete társadalmi, gazdasági és politikai kihívásait. Évkönyvünk jelen kiadásában az országot formáló erők legfontosabb mozzanatai kerülnek terítékre közérthető és gondolatébresztő formában. A kötetbemutatót a Larus Rendezvényközpontban tartottuk.
2026. február 17-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Mi a helyzet? – Nyugati világ és politika a liberalizmus után” című konferenciája, amely a liberalizmus jelenlegi helyzetét és a nyugati politikai berendezkedés jövőjét állította középpontba.
A KSH gyorsjelentése szerint 2025 szeptemberében a turisztikai szálláshelyeken a vendégek száma 8,3, a vendégéjszakák száma pedig 5,6 százalékkal haladta meg a 2024. szeptemberi teljesítményt. A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel folyóáron 6,2 százalékkal nőtt az előző év szeptemberéhez képest. A 2025. január-szeptemberi időszakban az összes bruttó árbevétel folyóáron 11,6 százalékkal növekedett 2024 hasonló időszakához képest.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. A rendezvény kiemelt érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint kétszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati és civil szektort képviselték.
A „keresztény kultúra“ fogalma hivatkozási pont a politikában és tágabb értelemben a közéleti-kulturális vitákban. Mit takar a fogalom? A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatóintézetei készítettek egy kutatást, amely arra a kérdésre próbál válaszolni, hogy Magyarországon mit lehet keresztény kultúrának nevezni. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a vallási hagyományok hatása nem tűnt el, csak átalakult, és rejtett módon tovább él az egyének morális döntéseiben és társadalmi attitűdjeiben. A kutatást és az abból készült tanulmányokat mutatja be a Kulturális kereszténység Magyarországon című könyv, amelyet a szerzők egy könyvbemutatón ismertettek.
Család 2025 címmel rendezett konferenciát a Századvég és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért. A konferencia során a családpolitika kulcsfontosságú kérdéseiről, kihívásairól, illetve a családi értékek jelentőségéről is szó esett. A tanácskozás során mutatták be a Századvég 2024-es Család Kutatásának eredményeit.
A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.
A közelgő amerikai elnökválasztás küszöbén különösen relevánssá válik annak vizsgálata, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról és együttműködési lehetőségekről. A Századvég átfogó közvélemény-kutatása egyedülálló betekintést nyújt ebbe a kérdéskörbe. A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy bár a magyarok alapvetően támogatják a szorosabb együttműködést, bár az Egyesült Államok kulturális befolyását és nemzetközi szerepvállalását kritikusan szemlélik. A kutatás kitér arra is, hogy a magyar közvélemény miként látja a november 5-i amerikai elnökválasztás lehetséges hatásait a kétoldalú kapcsolatokra.
A könyv szerzői és a meghívott szakértők közösen mutatták be a tanulmánykötetet, amellyel idén is folytatódik az a misszió, amit négy évvel ezelőtt, az első Századvég Riport-kötet összeállítása során fogalmaztak meg: a mai Magyarország legfontosabb kihívásai és problémái kapcsán készítenek adatalapú, tudományos szempontoknak megfelelő, ugyanakkor közérthető elemzéseket.
A Századvég Akadémia idén első alkalommal, július 15–20-ig rendezte meg élményalapú Nyári Egyetemét Veszprém városában. A rendezvényhét fiatalok számára kínált színes, izgalmas programokat. A Nyári Egyetem minden napja más mottó köré épült, melyek segítségével a Századvég kutatói bemutathatták a résztvevőknek az itt folyó tudományos munkákat. A rendezvényen továbbá kiemelt szakmai, közéleti szereplők osztották meg gondolataikat a fiatalokkal. Szó volt a változás folyamatairól, a politikai nyelv megértéséről, a közösségi háló csapdáiról, és a szépség filozófiájáról is. A szakmai előadások mellett számos programot kínált a Nyári Egyetem, a résztvevők például szimulációs játékokban vehettek részt, továbbá a program része volt a városnézés, malomlátogatás, moziest és langallósütés is.
A Múzeumok Éjszakája minden évben izgalmas kalandra hívja a kultúra szerelmeseit. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy egyetlen éjszaka alatt felfedezzük múzeumaink rejtett kincseit, részt vegyünk különleges programokon, és interaktív élményekkel gazdagodjunk. Kutatásunkban a felnőtt lakosságot kérdeztük a 2024. június 22-én esedékes Múzeumok Éjszakája kapcsán.
A Századvég kétnapos eszmetörténeti konferenciát szervezett Irodalom és politikai identitás címmel. A konferencián az előadók többek között azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy az eszmetörténeti szemléletmód miként hat az irodalomtörténet-írásra, illetve hogy az irodalom hogyan vesz részt a magyar politikai identitás formálásában. Téma volt az is, hogy a politikai identitás alakulása miképpen hat az irodalomra, ezen belül pedig az alkotóegyéniségek sorsára, a befogadás műveleteire, az értelmezésre, vagy éppen a művek megszületésére.
