A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül mind a négy gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 2,4-ről –0,6-re gyengült, azaz immár enyhén negatív tartományba került. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kissé kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató a júniusi értékéhez képest –67,1-ről –69,8-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése júliusban az előző havi –18,6 pontos értékről –21,7-re, továbbá az anyagi helyzeté –9,0-ről –11,2-re gyengült.
A lakossági konjunktúrakutatásban legnagyobb negatív irányú elmozdulást mutatott a júniusban mért értékhez képest az elmúlt 12 hónapban érzékelt munkanélküliség változása Magyarországon.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint az elmúlt 12 hónapban nőtt vagy csökkent a munkanélküliség Magyarországon?” az előző hónapban mérttel közel azonos arányban (a júniusi 7,3 százalék után júliusban 7,1 százalék) adták azt a választ, hogy jelentősen csökkent. A kismértékben csökkent választ azonban a múlt havi 21,2 százalék helyett 15,4 százalék jelölte meg. Eközben 0,7 százalékponttal emelkedett azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik szerint nem változott Magyarországon a munkanélküliség, 1,8 százalékponttal csökkent továbbá azoknak az aránya, akik szerint kismértékben nőtt, és 4,3 százalékponttal nőtt azok aránya, akik azt a választ adták, hogy jelentősen nőtt Magyarországon a munkanélküliség. Így e kategóriákat a megkérdezettek rendre 26,4, 22,2 és 16,8 százaléka adta válaszul.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében volt a legnagyobb mértékű a gazdasági közérzet csökkenése – a konjunktúraindex ugyanis itt 4,3 indexponttal csökkent. A szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek körében átlagosan 3,6 indexponttal, a középiskolai végzettséggel rendelkezőknél pedig 3,7 indexponttal lett kisebb a konjunktúraindex értéke. A főiskolai vagy egyetemi végzettségűek körében azonban 1,2 indexponttal javult a gazdasági közérzetet jelző mutató. Így a –13,6 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a szakiskolai vagy a szakmunkás végzettségűek –13,9, a legfeljebb általános iskolai végzettségűek –14,6, és a középiskolai végzettségűek –15,8 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált. A legnagyobb mértékben a gazdasági környezet alindex értéke csökkent az előző havi –20,3-ről –27,6-re, eközben a termelési környezet alindex a júniusi –9,6-ről –10,9-re, az iparági környezeté –5,3-ről –6,3-re , továbbá az üzleti környezet mutatója –20,5-ről –25,2-re romlott.
A legnagyobb negatív változás a vállalatoknál 2024 júliusában Magyarország gazdasági helyzetének jövőbeli változását illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Meglátása szerint a következő egy év során hogyan változik az ország gazdasági helyzete?” júliusban összességében kedvezőtlenebbül ítélték meg a vállalatok vezetői a jövőbeli kilátásokat. A júniusi eredményekhez képest ugyanis 4,8 százalékponttal többen (16,9 százalék) mondták azt, hogy jelentősen romlik az elkövetkező 12 hónapban Magyarország gazdasági helyzete. Továbbá 0,5 százalékponttal többen (24,8 százalék) prognosztizáltak kismértékben romló profitot. Mindemellett 0,1 százalékponttal kevesebben (26,3 százalék) számol változatlan profittal. Kismértékben javuló helyzettel 5,7 százalékponttal kevesebben (21,9 százalék) számolnak. Jelentősen javuló helyzetet pedig a vállalatok közül 0,1 százalékponttal kevesebben 3,1 százalékuk vár.
A legnagyobb mértékű pozitív elmozdulást a vállalatoknál a fejlesztéshez szükséges forráshoz jutásuk előteremtésénél láttunk. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Mennyire jelent az Ön cége számára nehézséget a fejlesztéshez szükséges források előteremtése?” ebben a hónapban átlagosan többen jelezték azt, mint júniusban, hogy nem jelent nehézséget. A megkérdezett vállalatok közül az „egyáltalán nem jelent nehézséget” választ +3,5 százalékponttal többen (21,6 százalék), az „inkább nem jelent nehézséget” –2,2 százalékponttal kevesebben (22,4 százalék), az „inkább nehézséget jelent” –0,7 százalékponttal (27,4 százalék), míg a „teljes mértékben nehézséget jelent” kategóriát –0,9 százalékponttal kevesebben (22,7 százalék) adták válaszul.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy egy szektor esetében emelkedett, míg négy szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg az iparban 1,3 indexpontot nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig az építőiparban 1,5 indexpontot és a szolgáltatásoknál 3,6 indexpontot, a kereskedelemben pedig 3,5 pontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait júliusban. Ebben a hónapban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–7,5), míg a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (–18,7).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
