A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex egy alindexe erősödött, míg három alindexe gyengült 2025 júniusában, az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –2,8-ről –4,9-re, a gazdasági környezet érzékelése júniusban az előző havi –30,7-ről –32,0-re, míg az anyagi helyzet megítélése –11,3-ről –12,8-re gyengült. Mindeközben az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex –73,1-ről –64,6-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 júniusában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk a lakosság inflációs várakozásaiban a májusban mértekhez képest.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint a következő egy évben átlagosan hány százalékos lesz az infláció?” júniusban kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek. A kevesebb, mint egy százalékot a megkérdezettek 0,7 százaléka (a májusi 0,6 százalék után), az 1-2 százalék közötti kategóriát 4,6 százalék (1,6 százalékponttal többen az előző hónaphoz viszonyítva) jelölték meg. A jegybanki célsávot (2-4 százalék) a megkérdezettek 14,7 százaléka prognosztizálta, ami 2,5 százalékpontos növekedés az előző hónapi részarányhoz képest. 4-5 százalékot 18,9 százalék (+2,5 százalékpont), 5-6 százalékot 12,2 százalék (-3,5 százalékpont), 6-7 százalékot 7,1 százalék (-0,7 százalékpont), míg 7 százalék feletti mértékű árszínvonal emelkedésre 33,4 százalék (-3,7) számít.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az öt kategóriából háromban erősödést, míg kettőben alacsonyabb értéket mértünk. A 18-29 éves korcsoportban 1,5 indexpontos, a 30-39 éves korosztályban 2,4 indexpontos, míg a 40-49 éveseknél 0,7 indexpontos erősödést mértünk. Az 50–59 éves korcsoportban 2,5 indexpontos, a 60 év felettieknél pedig 4,1 indexpontos gyengülést detektáltunk. Így a legkedvezőbb a 18-29 éves korosztály konjunktúraészlelése –17,7 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb az 50-59 éveseknél, akik -20,7 indexpontos konjunktúrát érzékeltek.
A vállalati felmérés esetében júniusban két alindex értéke emelkedett, míg kettőé csökkent. A termelési környezet alindex –11,9-ről –10,9 indexpontra, az iparági környezet értéke pedig –9,8-ről –5,1-re javult A gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –32,2-ről –32,7-re, az üzleti környezet mutatója –25,7-ről –26,4-re gyengült.
A legnagyobb pozitív változást 2025 júniusában a vállalatok számára az iparágukban előállított termékek és szolgáltatások iránti jövőbeni keresletváltozás jelentette.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „véleménye szerint hogy alakul a következő 1 évben az Ön iparágában előállított termékek/szolgáltatások iránt a kereslet?” júniusban a vállalatok vezetői összességében sokkal kedvezőbb válaszokat adtak a májusi prognózishoz képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 4,4 százaléka szerint (a májusi 7,3 százalék után) jelentősen csökken a kereslet. A következő egy évben kismértékben csökkenő iparági keresletre számít a megkérdezettek 22,8 százaléka (-0,7 százalékpont). Változatlan kereslettel 42,3 százalék (+0,2 százalékpont), kismértékben növekvő kereslettel 25,0 százalék (+2,6 százalékpont), míg jelentősen növekvővel a megkérdezettek 3,0 százaléka (+0,7 százalékpont) számol.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy a vizsgált szektorok között kettőben javult, míg háromban átlagosan romlott a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban a szolgáltatásoknál 1,6, az építőiparban 0,9 indexpontos konjunktúraindex erősödést, a mezőgazdaságban -2,5, az iparban -1,1, a kereskedelemben pedig -0,6 indexpontos csökkenést mértünk. Júniusban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–11,0), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–19,0).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
