A Pénzügyminisztérium augusztus 23-án publikálta a júliusi részletes államháztartási adatokat. Már az előzetes adatokból ismert volt, hogy a július havi többlet 213 milliárd forint volt, ami a második legkedvezőbb július havi adatnak számít az újkori magyar költségvetések történetében. Július végéig összességében a megemelt, 4,5 százalékos éves hiánycél 61,4 százaléka teljesült.
A részletes adatokból kiderült, hogy július végéig a költségvetés központi alrendszerének halmozott bevételei 6,8 százalékkal, a kiadásai viszont csak 3,8 százalékkal nőttek.
A gyorselemzéseinkben elsődlegesen vizsgált négy kritikus költségvetési területből kettő – az áfabevételek és a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai – esetében is kedvező irányú elmozdulás volt tapasztalható július folyamán, melyek hozzájárultak a pozitív július havi költségvetési egyenleg kialakulásához.
Az áfabevételek az első hét hónapban 7,0 százalékkal növekedtek 2023 azonos időszakához képest. Az áfabevételek növekedése változatlanul az áfa-kiutalások csökkenésének köszönhető elsősorban, azonban az év során először az áfa-befizetések nagysága is meghaladta az előző évi adatot. Ez annak köszönhető, hogy az áfa-befizetések havi szintű növekedési üteme júniusban elérte a 4,8 százalékot, ami egyúttal a legmagasabb 2024-es növekedési adat. Az áfa-befizetésekkel kapcsolatban a három növekedést mutató hónap után már nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy az áfa-befizetések tartós növekedése elindult.
Az uniós programok bevételei júniusban 38 milliárd forinttal maradtak el a 2023. júliusi adattól, ami összességében 215 milliárd forintra növelte a 2024. évi összesített bevételek elmaradását 2023 első félévéhez képest. Ezzel párhuzamosan változatlanul fennmaradt az uniós programok kifizetéseinek szigorú visszafogása is: az összesített kiadás visszafogásának mértéke az előző évhez képest július végén már elérte 611 milliárd forintot, ami 95 milliárd forintos havi növekedésnek felel meg. A két folyamat a költségvetés pénzforgalmi egyenlegére ugyan pozitív hatást gyakorol, de makrogazdasági hatásai, azon belül is a beruházásokra gyakorolt hatásai kedvezőtlennek mondhatók.
A kamatkiadások a júniusi csökkenés után ismét 51 milliárd forinttal növekedtek az előző év azonos hónapjához viszonyítva, és összességében még mindig 701 milliárd forinttal haladják meg 2023 azonos időszakának felhalmozott kiadásainak értékét. A kamatkiadások éves lefutása az elmúlt évben az mutatta, hogy az év második félében a kiadások már csökkenhetnek, igaz a tartós csökkenés csak szeptember hónaptól indult meg 2023-ban is.
Az utolsó vizsgált kritikus területet a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai jelentik. Júliusban kismértékben tovább nőtt a teljes költségvetési hatást mutató nettó kiadás: 230 milliárd forintról 235 milliárd forintra. Ugyanakkor az kedvező hír, hogy a nettó kiadás növekedési üteme 4,9 százalékról 4,3 százalékra lassult, ami annak köszönhető, hogy a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok július havi kiadásai 20 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2023-as júliusi adathoz képest.
A költségvetés jól teljesítő tételeinél a munkabérek után befolyó adóbevételek növekedésének üteme már eléri 14,6 százalékot, szemben a június végi 14,3 százalékkal. Megemlítésre érdemes az is, hogy a rezsivédelem és a közüzemi szolgáltatások támogatásának kiadásai ismét nagyon jelentős mértékben, 78 milliárd forinttal voltak kisebbek, mint a megelőző év júliusában. Ennek köszönhetően az összesített kiadások 449 milliárd forinttal voltak kisebbek július végén, mint 2023 hasonló időszakában.
