A Nemzetgazdasági Minisztérium május 22-én tette közzé az áprilisi részletes költségvetési adatokat. Az előzetes adatközlés alapján már ismert volt, hogy az egyhavi hiány áprilisban 376,4 milliárd forintot tett ki. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya elérte a 2 930,5 milliárd forintot. Április végéig összességében az éves pénzforgalmi hiánycél 71,1 százaléka teljesült, ugyanakkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május folyamán jelezte, hogy a 2025-ös (eredményszemléletű) költségvetési hiány 3,7 százalék helyett 4,1 százalékon fog teljesülni.[1]
Az első négy hónap után már kirajzolódtak a 2025-ös költségvetési év első félévének fő tendenciái: az általános forgalmi adóbevételek az előző évvel szemben immár a kritikus tételek közül átkerültek a jól teljesítők közé. Az előző évekhez hasonlóan megfelelő ütemben nőnek a bérek utáni adók és járulékok. Emellett három kifejezetten problémás tétel is azonosítható: a kamatkiadások és a költségvetési szervek kiadásainak növekedése, valamint az uniós bevételek elmaradása.
A pozitívumokkal kezdve elmondható, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 10,9 százalékkal voltak magasabbak, mint a megelőző év első négy hónapjában. Változatlanul kedvező képet mutat az áfabevételek alakulása, noha a március végi 16,1 százalékos növekedési ütemhez képest az április végi adat már csak 13,8 százalékos, de ez még mindig átlagon felüli növekedést jelent. Az összesen 337,7 milliárd forintos növekedésből 210,1 milliárd forint az áfabefizetések emelkedésének, 127,6 milliárd forint pedig az áfakifizetések csökkenésének volt köszönhető. Ezen belül 5 százalékos növekedést mutatnak az áfabefizetések, melyek növekedése minimális mértékben, 4,8 százalékra lassult áprilisban.
Szintén átlag feletti, 11,3 százalékos növekedést mutattak a személyi jövedelemadó bevételek, amiből 161,8 milliárd forinttal több bevétel folyt be az első négy hónap alatt, mint az azt megelőző év azonos időszakában.
A kritikus tételek közül az államadósság finanszírozásának költségeit takaró kamatkiadások növekedése tovább folytatódott, április folyamán 96,3 milliárd forinttal nőttek a magyar állam által fizetett kamatok, és összességben a hónap végére 408,7 milliárddal haladták meg az előző évi szintet.
Az uniós bevételek elmaradása áprilisban némileg csökkent a március végi 184,5 milliárd forintról 177,9 milliárd forintra. Mivel a költségvetési törvényben két és félszeres növekedési célkitűzés szerepel, így ez a tétel hozzájárul a terven felüli hiány kialakulásához. Az uniós programok kiadási oldalán ugyanakkor 127,4 milliárd forintos növekedés látszik.
A harmadik kritikus tételnek számító összegző sor a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai egy hónap alatt mintegy 300 milliárd forinttal nőttek, ami azt is jelentette, hogy a márciusi végi 6,2 százalékos növekedési ütem 11,2 százalékra nőtt, ami 494,4 milliárd forintos többletkiadást jelent az előző évhez képest. Mivel a költségvetési előirányzatok szerint az év folyamán 6,5 százalékos csökkenésnek kellene megvalósulnia, ezért ez a tétel is hozzájárul a hiány növekedéshez.
Végül érdemes megemlíteni az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 430,1 milliárd forintos csökkenését is, ami döntően annak köszönhető, hogy ezt az évet már nem terheli a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér visszavásárlásának finanszírozása.
