Júniusban a költségvetés 27,4 milliárd forint havi többlettel zárt, ami az elmúlt 15 év legkedvezőbb júniusi adata. Az adó- és járulékbevételek 9,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024 első félévében: ez elsősorban az áfabevételek 15,3 százalékos és a személyijövedelemadó-bevételek 10,4 százalékos növekedésének köszönhető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az előzetes adatok közlésekor már publikálta, hogy júniusban a költségvetés 27,4 milliárd forint havi többlettel zárt, ami egyrészt 135,2 milliárd forinttal kedvezőbb érték, mint az előző évi adat, másrészt azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt 15 évben a júniusi hónapokban mindig deficites volt a költségvetés. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya így 2 773,6 milliárd forintra csökkent.
A kedvező összképet némileg árnyalja, hogy a június havi többlet mögött olyan egyszeri tételek álltak, mint a 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel, amelynek forrásai a Szerencsejáték Zrt. és a Corvinus Zrt. voltak. Emellett ebben az évben, a június másodikára eső befizetési határidőnek köszönhetően, 105,3 milliárd forinttal több társaságiadó-befizetés érkezett be a hónap folyamán, mint 2024 júniusában. A fontos befizetési határidő lezárultával elmondható, hogy a társaságiadó-bevételek ebben az évben nem alakulnak jól, az előirányzott 27,5 százalékos növekedési tervhez képest 3,4 százalékos csökkenést látunk, ami azt jelenti, hogy időarányosan közel 200 milliárd forintos elmaradás alakult ki ennél a tételnél a tervekhez képest.
A társasági adónál tapasztalt bevételelmaradási arányok komoly problémát jelentenének az áfabevételek esetében, de itt szerencsére éppen ellentétes folyamatokat látunk, a pozitív trend kitart, az áfabevételek 15,3 százalékkal növekednek. Az érték az előirányzott növekedést 3,1 százalékponttal meghaladja, és időarányosan 110 milliárd forintos bevételi többletet jelent a tervekhez képest. Kedvező hír az is, hogy az áfabefizetések esetében 8,1 százalékos növekedés volt kimutatható júniusban, ami meghaladja a megelőző öt hónap növekedési ütemét, így az összesített áfabefizetések növekedési üteme 7,0 százalékra gyorsult a hónap végére.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei összességében 9,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024 első félévében. Az áfabevételek mellett átlag feletti, 10,4 százalékos növekedést mutattak a személyijövedelemadó-bevételek, amiből időarányosan eddig 65 milliárd forint többletbevétel folyt be a kormányzati tervekhez képest.
A tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételeinek növekedése június végéig 9,7 százalék volt, ami szintén valamivel magasabb, mint ami a tervekben szerepel, ezért 20 milliárd forint többletbevételt generált az első félévben.
A három korábban megfigyelt kritikus tétel közül, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, összességében megint kedvező havi folyamatokat láthatunk: ezúttal az előirányzatokhoz tartozó bevételek ugrottak meg jelentős mértékben. Június folyamán ugyanis 223,6 milliárd forinttal több bevétel keletkezett, mint 2024 júniusában. A kiadások így hiába növekedtek megint a májusi csökkenés után, a bevételek és kiadások egyenlegét mutató nettó kiadások éves növekedése a május végi 304,2 milliárd forintról 162,6 milliárd forintra csökkent a júniusi bevételi többletnek köszönhetően.
Az államadósság finanszírozásának költségeit takaró kamatkiadások növekedése lassuló ütemben, de tovább folytatódott. Június folyamán 27,7 milliárd forinttal nőttek a magyar állam által fizetett kamatok, és összességben a hónap végére 484,8 milliárd forinttal haladták meg az előző évi szintet.
Nincs érdemi változás az uniós bevételek alakulásban sem, az elmaradás az elmúlt évi szinttől júniusban tovább nőtt, a május végi 341,7 milliárd forintról 358,2 milliárd forintra. Az uniós programok kifizetései június folyamán azonban jelentősen nőttek az előző év júniusához képest, ez pedig azt eredményezte, hogy az uniós programok kiadásainak éves szintű növekedése 275,9 milliárd forintra emelkedett.
Összességében az első félév során a bevételek és ezen belül is az adóbevételek nagyobb része megfelelően teljesül, de elmaradás tapasztalható az uniós bevételeknél, továbbá a jól teljesítő adóbevételek közül „kilóg” a társasági adó. A kiadási oldalon az államadósság kamataira, illetve a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásaira kénytelen a kormányzat a tervek felett költeni.
