A Nemzetgazdasági Minisztérium április 24-én publikálta a márciusi részletes államháztartási adatokat. Az előzetes adatközlésből ismert volt, hogy az egyhavi hiány 831,2 milliárd forintot ért el. A magas márciusi hiánynak köszönhetően az első negyedévi összesített hiány elérte a 2 554,1 milliárd forintot, ami 232,7 milliárd forinttal több, mint az előző évi hasonló adat és a költségvetési törvényben szereplő hiánycél 61,9 százalékának felel meg.
A magas hiány okaként a Nemzetgazdasági Minisztérium több tényezőt is kiemelt, de ezek közül mi három olyan tényezőt találtunk, ami közvetlenül a márciusi hónaphoz is köthető:
- a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) és a dollárkötvények egy részének első negyedévre eső kamatfizetése,
- a rezsivédelemi támogatások éves átlagot meghaladó havi kiadásai,
- valamint az egyes adóbevételek időarányosnál alacsonyabb teljesülése.
Emellett a hivatalos kommunikáció azt is kiemelte, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 11,6 százalékkal magasabban teljesültek, mint 2024 azonos időszakában.
A részletes költségvetési adatok alátámasztják a Nemzetgazdasági Minisztérium állításait. Az egyes adóbevételek időarányosnál alacsonyabb teljesülése konkrétan a gazdálkodó szervezetektől származó befizetések esetében mutatható ki.
A továbbiakban a korábbi elemzéseinkben azonosított négy kritikus területre koncentrálunk: az áfabevételekre, a költségvetési szervek nettó kiadásaira, a kamatkiadásokra és az uniós programok bevételeire.
Az áfabevételek az első három hónapban 16,1 százalékkal, azaz 265,6 milliárd forinttal növekedtek 2024 azonos időszakához képest. A növekedési ütem magasabb, mint az átlagos adóbevetél növekedési mértéke, tehát az áfabevételekre immár joggal hivatkozik a kormányzat a költségvetés jól teljesítő tételeként. A növekedésből ezen belül 155,5 milliárd forint az áfabefizetések növekedésének, 110,1 milliárd forint pedig az áfakifizetések csökkenésének volt köszönhető. Az áfabefizetések növekedése lassult márciusban (3,8 százalék) az előző hónap növekedési üteméhez képest (7,9 százalék), ami kevésbé kedvező hír, ugyanakkor az áfabefizetések évenként némileg változó beérkezése miatt elsősorban a több hónapot lefedő tartósabb tendenciának van jelentősége.
A kamatkiadások ütemezése – az előző hónaphoz hasonlóan – szintén hozzájárult a magas hiányhoz, a márciusi 515,5 milliárd forintos kifizetés hozzávetőleg 195 milliárd forinttal haladta meg a kormány által prognosztizált 320 milliárd forint körül várható átlagos egyhavi kamatkiadási szintet.
A harmadik kritikus területet a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentik, ahol 6,1 százalékos növekedést láttunk március végén az előző évhez képest, ami azonban ellentétes a költségvetési törvényben szereplő 6,5 százalékos kiadásvisszafogási tervvel.
A március hónapot igazán kedvezőtlenül befolyásoló elmozdulás a költségvetési sorhoz tartozó bevételek esetében figyelhetők meg: a bevételek 201 milliárd forinttal voltak kisebbek, mint 2024 azonos hónapjában. A bevétel elmaradás ahhoz is hozzájárult, hogy a teljes költségvetési hatást mutató nettó kiadás növekedés emelkedni kezdett és immár 314 milliárd forintos kiadási többletet és 13,5 százalékos növekedést mutatott az előző évhez képest, miközben a kormányzati terv csak 1,2 százalékos növekedést irányoz elő. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez a március végi érték egy negatív kiugrásnak tekinthető, és a nettó kiadások növekedési üteme éves szinten nagy valószínűséggel ennél lassabb lesz.
A kritikus tételnek számító uniós bevételek elmaradása március végére, ha csak kismértékben, de tovább romlott: az elmúlt év azonos időszakának adatához képest 159 milliárd forintról 185 milliárd forintra növekedett az elmaradás, noha a költségvetésben két és félszeres növekedési célkitűzés szerepel.
A költségvetés jól teljesítő tételei között – a fogyasztási adók mellett – továbbra is a személyi jövedelemadók bevételeinek 11,7 százalékos, valamint a szociális hozzájárulási adó és tb-járulékok összesített bevételeinek 10,7 százalékos növekedését érdemes kiemelni, melyek bővülése ugyan lassult február végéhez képest (12,2 ill. 11,4 százalékról), de még mindig 3, illetve 2 százalékponttal haladja meg a kormányzati bevételi terveket.
Az elmúlt időszak fontos költségvetési híre volt, hogy a 2026-os költségvetés bemutatásakor[1] Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a 2025-ös költségvetési hiány várhatóan 4 százalék körül fog alakulni a korábbi 3,7 százalékos terv helyett. Összességében tehát elmondható, hogy a költségvetési hiánycsökkentés folytatódik, de üteme némileg lassul.
[1] Kormányinfo, 2025. április 17.
