November végéig a megemelt pénzforgalmi hiánycél mindössze 80,5 százalékát érte el a költségvetés, így a pénzforgalmi hiánycél teljesítéséhez 980 milliárd forintos mozgástere maradt a kormánynak az utolsó hónapban. Az adó- és járulékbevételek 7,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024 első tizenegy hónapjában.
A Nemzetgazdasági Minisztérium december 22-én publikálta a novemberi részletes költségvetési adatokat. Az előzetes adatközlés alapján már ismert volt, hogy az egyhavi hiány novemberben 402,8 milliárd forintot tett ki. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya elérte a 4 074,4 milliárd forintot. November végéig összességében a megemelt, 5055 milliárd forintos éves pénzforgalmi hiánycél 80,5 százaléka teljesült, ami időarányosan kedvező adatnak mondható. Mindez azt is jelenti, hogy decemberre mintegy 980 milliárd forintos mozgástere maradt a kormánynak a hiánycél eléréséhez.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év első tizenegy hónapjában.
Az áfabevételek növekedése átlag feletti, és pozitívum az is, hogy az éves növekedés üteme novemberben 11,8 százalékra gyorsult, szemben az október végi 11,2 százalékos adattal. Az éves növekedési ütem így csak kevéssel marad el az előirányzatban szereplő 12,2 százalékos szinttől. Az áfabevételek összességében 782,6 milliárd forinttal voltak magasabbak az utolsó előtti hónapban, mint az előző év azonos időszakában.
Átlag feletti, 9,3 százalékos növekedést mutatnak a tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételei, aminek hátterében a bérnövekedés kedvező dinamikái állnak. A személyijövedelemadó-bevételeknél 8,0 százalékos növekedés volt tapasztalható, ahol az előző hónapokénál alacsonyabb növekedési ütem hátterében elsősorban az áll, hogy a júliusi bérek kifizetésétől kezdve már érvényesíthetők a megnövelt családi szja-kedvezmények.
Folytatódott a javulás az év egészében egyébként nem igazán kedvezően alakuló társaságiadó-bevételeknél, itt a több hónapon keresztül tapasztalt csökkenés után immár 1,2 százalék bevételnövekedés látszik, miközben október végén még 4,5 százalékos csökkenés volt kimutatható. Szintén pozitívba fordult a jövedékiadó-bevételek változása, ahol az október végi 4,2 milliárd forintos csökkenés helyett 1,6 milliárd forintos bővülést látunk az elmúlt év azonos időszakához képest.
A bevételi oldalon a leginkább kritikus tételnek az uniós programok bevételei számítanak. Az Európai Unióból októberben 40,7 milliárd forint támogatás érkezett, ami 22,3 milliárd forinttal magasabb, mint a 2024. novemberi adat, így 71,2 milliárd forintra csökkent az elmaradás a 2024. november végi, összesített adathoz képest. Az uniós programok kiadási oldalán, havi szinten 142,7 milliárd forint volt a növekedés, így a hónap végén 479,7 milliárd forintra emelkedett az éves szintű kiadásnövekedés.
A kiadási oldal egyik kritikus tételének számító kamatkiadások esetében havi szinten kismértékű, 14,3 milliárd forintos növekedés volt megfigyelhető. Összességében így a kamatkiadások a hónap végére 601,3 milliárd forinttal haladták meg az előző évi szintet.
A harmadik kritikus tételnek számító költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített kiadásai november során 47,6 milliárd forinttal növekedtek az előző évhez viszonyítva, így a hónap végére 1 133,9 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának értékét. A bevételi sorokon még ennél is nagyobb, 81,2 milliárd forintos növekedés történt, így a kiadások és bevételek egyenlegét mutató nettó kiadási többlet 33,6 milliárd forinttal csökkent a hónap folyamán.
A költségvetési összképet tekintve nem volt változás abban, hogy az adóbevételek nagyobb része megfelelően teljesül. A hat legnagyobb adóbevétel közül javuló tendenciát mutattak november során az áfa-, a társasági adó- és a jövedékiadó-bevételek, míg a családi adókedvezmények a személyijövedelemadó-bevételek növekedési ütemét valamelyest visszavetették. A kiadási oldalon a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak növekedése változatlanul a leginkább kritikus terület, bár októberben és novemberben is enyhén javuló adatokat láttunk. Az államadósság kamatkiadásai novemberben is kismértékében növekedtek. A megemelt hiánycélnak köszönhetően az utolsó hónapra viszonylag jelentős költségvetési mozgástere maradt a kormányzatnak.
Az Európai Bizottság 2025. évi Őszi makrogazdasági előrejelzése[1] szerint a magyar költségvetési deficitnél 2025-ben magasabb lesz a régiónkban a román (8,4 százalék) és a lengyel (6,8 százalék) hiány, miközben a szlovák (5,0 százalék) adat megegyezhet a magyar adattal. A régi EU-tagállamokban pedig a francia (5,8 százalék) és a belga (5,3 százalék) költségvetési hiány fogja várhatóan meghaladni a magyar hiánymutatót.
