Kommentár: államháztartási adatok, 2025. október

November kiemelt költségvetési híre, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2025-ös és 2026-os költségvetési hiánycélt egyaránt 5,0-5,0 százalékra emelte. Október végéig a megemelt pénzforgalmi hiánycél mindössze 72,6 százalékát érte el a költségvetés, így ez a hiánycél nagy valószínűséggel teljesülni fog. Az adó- és járulékbevételek 8,0 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024 első tíz hónapjában.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter november 11-én tartott sajtó-háttérbeszélgetésen[1] adott tájékoztatást arról, hogy mind a 2025. évi, mind a 2026. évi eredményszemléletű (ESA) hiánycélt 5,0 százalékra emeli a kormányzat. A gazdasági miniszter azt is közölte, hogy a pénzforgalmi hiánycél 2025-ben 5055 milliárd forint lesz, míg a 2026-os pénzforgalmi hiánytervet 4218 milliárd forintról 5445 milliárd forintra módosítják, miközben várhatóan a GDP-arányos államadósság a 2024. év végi 73,5 százalékos szinten stagnálhat a 2025. év és a 2026. év végén is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az előzetes adatok közlésekor már publikálta, hogy októberben a költségvetés 339,0 milliárd forint havi hiánnyal zárt, ami 88,1 milliárd forinttal kedvezőbb érték, mint az előző évi adat. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya így 3 669,1 milliárd forintra növekedett. Október végéig összességében az új, 5055 milliárd forint éves pénzforgalmi hiánycél 72,6 százaléka teljesült, ami egyben azt is jelenti, hogy az utolsó két hónapban magas havi hiányadatok mellett is teljesíthető lesz az új pénzforgalmi hiánycél. A kommunikált és teljesült hiányszámok alapján elvileg 1386 milliárd forint mozgástere van a kormánynak az utolsó két hónapra, miközben 2024 ezen időszakában ennél jóval kisebb, 898 milliárd forint hiány keletkezett.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 8,0 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év első kilenc hónapjában, de ez az adat közel megegyezik a szeptember végi adattal.

Bár az áfabevételek növekedése még mindig átlag feletti, a növekedés üteme az elmúlt hónapokban lassult, így a 11,2 százalékos éves növekedési ütem immár egy százalékponttal alacsonyabb, mint az előirányzatban szereplő 12,2 százalékos szint. Ezzel együtt 692,6 milliárd forinttal voltak magasabbak az áfabevételek az első tíz hónapban, mint az előző év azonos időszakában.

Átlag feletti, és a szeptember végi adatnál is 0,1 százalékponttal magasabb, 9,5 százalékos növekedést mutatnak a tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételei, aminek hátterében a bérnövekedés kedvező dinamikái állnak. A személyijövedelemadó-bevételeknél 8,6 százalékos növekedés volt tapasztalható, ahol az előző hónapoknál alacsonyabb növekedési ütem hátterében elsősorban az áll, hogy a júliusi bérek kifizetésétől kezdve már érvényesíthetők a megnövelt családi szja-kedvezmények.

Javulást mutatnak az év egészében kedvezőtlenül alakuló társaságiadó-bevételek is, a bevételcsökkenés üteme ugyanis 4,5 százalék volt október végén, ami 0,5 százalékponttal kisebb, mint a szeptemberi adat. Szintén pozitívum, hogy októberben havi szinten tovább növekedtek a jövedékiadó-bevételek, így 23,7 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra csökkent az éves összesített elmaradás az elmúlt év hasonló időszakához képest.

A bevételek közül leginkább kritikus tételnek az uniós programok bevételei számítanak. Az Unióból októberben 73,3 milliárd forint támogatás érkezett, ami 29,8 milliárd forinttal magasabb, mint a 2024. októberi adat, így 93,5 milliárd forintra csökkent az elmaradás a 2024. október végi, összesített adathoz képest. Az uniós programok kiadási oldalán, havi szinten 46,8 milliárd forint volt a csökkenés, így a hónap végén 337,0 milliárd forint összesített év/év alapú növekedés volt kimutatható.

A kiadási oldalon kritikus tételnek számító kamatkiadások egy hónap szünet után ismét nőttek havi szinten, számszerűen 97,3 milliárd forinttal. Összességében a kamatkiadások hónap végére 587,1 milliárd forinttal haladták meg az előző évi szintet.

A harmadik kritikus tételnek számító költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített kiadásai október végére 137,4 milliárd forinttal csökkentek, így a hónap végére 1223,6 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának értékét. A pozitív képet azonban árnyalja, hogy a vonatkozó bevételi sorokon is hasonló csökkenés volt tapasztalható, így a kiadások és bevételek egyenlegét mutató nettó kiadási többlet kismértékben tovább növekedett a hónap folyamán.

A költségvetési összképet tekintve az látszik, hogy az adóbevételek nagyobb része megfelelően teljesül, bár a növekedési ütem hónapok óta enyhén lassul. A vártnál lassabb gazdasági növekedés az áfabevételeket a kormányzati várakozások alá vitte. A kiadási oldalon a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak növekedése változatlanul a leginkább kritikus terület, bár októberben volt némi javulás. Az államadósság kamatkiadásai októberben ismét növekedtek. A megemelt hiánycél miatt az utolsó két hónapra jelentős költségvetési mozgástér maradt.

Szintén a hónap folyamán jelent meg az Európai Bizottság 2025. évi őszi makrogazdasági előrejelzése.[2] Csak a legfontosabb adatokat kiemelve, a Bizottság prognózisa szerint a magyar költségvetési deficit 2025-ben 4,6 százalék, míg 2026-ban 5,1 százalék lesz. A Bizottság emellett azt várja, hogy a magyar államadósság 73,7 százalékra fog emelkedni 2025 végére, és kismértékben, 73,9 százalékra tovább emelkedik 2026 végére.