A Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett részletes költségvetési adatok alapján már pontosabb képünk van arról, hogyan alakult az államháztartás helyzete az év második hónapjában. Februárban az államháztartás központi alrendszere 2106,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, miközben a részrendszereken belül jelentős különbségek rajzolódtak ki: a központi költségvetés 2010,1 milliárd, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 129,6 milliárd forintos deficitet mutattak. Ugyanakkor az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárd forintos többletet értek el. Bár a februári államháztartási adatok alapján még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, ezek az első számok így is átfogó képet adnak a költségvetési folyamatok 2026. évi alakulásának irányáról.
A központi alrendszer bevételei 2026 első két hónapjában összességében 17,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, ami a jelentés szerint 7443,0 milliárd forintos teljesülést jelent. A fogyasztáshoz kapcsolt adók bevétele 2026 első két hónapjában a 2026. évi előirányzat 15 százalékát érte el, amely 1734,1 milliárd forintot jelent. Az általános forgalmi adó egyenlege az év első két hónapjában 1290,7 milliárd forintot tett ki, ami 3,4 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest. Ezzel szemben a havi adatok alapján 2025 februárjában még 318,5 milliárd forint áfabevétel folyt be, amely 2026 februárjára 296,6 milliárd forintra csökkent; ez 93,1 százalékos teljesítésnek felel meg az előző év februárjához viszonyítva. A jövedékiadó-bevételek két hónap alatt 273,9 milliárd forintot tettek ki – ami 11,6 százalékos növekedés –, de a február havi teljesülés 93,8 százalék volt, részben a januári adómérték-emelést megelőző készletezési hatások futása miatt. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők még mindig a decemberben felhalmozott, alacsonyabb adótartalmú készleteket árulták és emiatt kevesebb új, magasabb adójú terméket vásároltak. Ez a hatás azonban februárra már csökkent.
A társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adó befizetései 2026 első két hónapjában továbbra is erős növekedést mutattak. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető befizetések 555,6 milliárd forintot tettek ki, ami 12,5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész 115,4 milliárd forint volt, amely 55,8 százalékos növekedést jelent a tavalyi bázishoz képest. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető befizetések összege 1121,9 milliárd forint volt, az Egészségbiztosítási Alapot megillető befizetések pedig további 502,7 milliárd forintot tettek ki. A két alapot együtt tekintve a munkajövedelmekhez kapcsolódó befizetések 1624,6 milliárd forintra emelkedtek, ami 16,6 százalékos bővülést jelent 2025 azonos időszakához képest. A növekedés hátterében a járulékköteles bértömeg emelkedése, a januári béremelések, valamint az év eleji egyszeri kifizetések állnak, amelyek mind jelentősen növelték a befizetési alapot. A személyi jövedelemadó bevétele 938,6 milliárd forint volt, amely 9,0 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának 860,8 milliárd forintos szintjét. A február havi teljesülés 110,0 százalék volt, ami a bértömeg emelkedésének, a januári béremeléseknek és az év eleji egyszeri kifizetéseknek köszönhető.
A költségvetési szervek kiadásai 2026 első két hónapjában 1902,2 milliárd forintot értek el, ami 39,7 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A kiugró emelkedést döntően a széles körű közszféra-béremelések februárban jelentkező pénzforgalmi hatása okozta, amely érintette többek között a pedagógusokat, a kormányhivatali dolgozókat, az önkormányzati tisztviselőket és számos ágazat munkavállalóit. A kiadások növekedését erősítette, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok is rendkívül magas, 1731,8 milliárd forintos szintre emelkedtek. Ez több mint kétszeresére a tavalyi adatnak, így a költségvetési szervek kiadásai már az év elején jelentős nyomást gyakorolnak a költségvetési egyenlegre.
A kamatkiadások 2026 első két hónapjában számottevően alacsonyabban alakultak, mint egy évvel korábban: a bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 396,9 milliárd forintos nettó kamatkiadás február végéig 572,6 milliárd forinttal maradt el a 2025. január–februári szinttől. A visszaesés fő oka a kedvezőbb finanszírozási környezet, különösen a hozamok mérséklődése és az állampapír-kibocsátások eltérő időzítése. A kamatkiadások így a költségvetési egyenleg egyik legfontosabb javító tényezőjévé váltak az év első hónapjaiban.
Az uniós programok bevételei 2026. február végéig 363,7 milliárd forintot tettek ki, amelyből 343,4 milliárd forint érkezett közvetlenül az Európai Uniótól, továbbá 10,3 milliárd forint egyéb bevételként és 10,0 milliárd forint utólagos megtérülésként jelent meg. A bevételek így az előirányzat 19,2 százalékán állnak. A kifizetések oldalán az uniós programokhoz kapcsolódó kiadások 362,9 milliárd forintot értek el február végéig, ami lényegében megegyezik a beérkező források összegével. A bevételek és kiadások együttes alakulása alapján az uniós tételek nem rontották érdemben a költségvetési egyenleget az év első két hónapjában, ugyanakkor a forráslehívás üteme továbbra is meghatározó a havi egyenleg alakulása szempontjából.
Jelentősen, 61,5 milliárd forinttal csökkentek a kifizetések eltérő ütemezése miatt a rezsitámogatásokat is tartalmazó közüzemi szolgáltatások támogatására fordított kiadások.
Összességében azt látjuk, hogy a februári hiány alakulását egyszerre több, egymással ellentétes irányú tényező formálta. A bevételi oldalon a munkajövedelmekhez kapcsolódó adók és járulékok továbbra is erős növekedést mutattak, ami érdemben támogatta a költségvetési pozíciót. Ugyanakkor a fogyasztáshoz kapcsolódó adók februári teljesülése már jóval visszafogottabb volt, részben a januári kiugró bázis, részben a magasabb kiutalások (áfavisszatérítések) és a szezonálisan gyengébb forgalom miatt. A kiadási oldalon a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok jelentős bővülése továbbra is erős nyomást gyakorolt a havi egyenlegre, miközben egyes kiadási jogcímek – például a közüzemi szolgáltatások támogatása vagy a kamatkiadások – mérséklődése kedvezően hatott a hiány alakulására. Az uniós programok bevételei és kiadásai nagyjából kiegyenlített módon járultak hozzá a havi egyenleghez, ugyanakkor a forráslehívások üteme továbbra is meghatározó tényező maradt. Mindezek eredőjeként a februári költségvetési folyamatok vegyes képet mutattak: a bevételi oldal több ponton stabil maradt, míg a kiadási oldal dinamikus növekedése és a fogyasztási adók gyengébb teljesülése összességében a hiány emelkedéséhez járultak hozzá.
