Januárban 32,3 milliárd forintos többletet ért el a költségvetés. Az adó- és járulékbevételek 9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2025 első hónapjában: az áfabevételek 7 százalékos, míg a tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített befizetései 14 százalékos növekedést mutattak. Az államadósság 2025 végére 74,9 százalékra emelkedett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium február 23-án tette közzé a januári részletes költségvetési adatokat, így már pontosabb képünk van arról, hogy a 32,3 milliárd forintos januári többlet hátterében milyen fő tényezők állnak. Kiemelhető az is, hogy az első havi államháztartási adatokból a legtöbb tételsor esetében korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, de így is kapunk egy átfogó első képet a költségvetési folyamatok 2026. évi alakulásáról.
A januári részletes adatok elemzése előtt szükséges kitérni az MNB által a múlt héten közzétett, pénzügyi számlákat bemutató statisztikákra[1], melyek szerint 2025 végére 74,9 százalékra emelkedett a GDP-arányos államadósság. Ez 2024 végéhez képest 1,4 százalékpontos emelkedést jelent, amivel együtt az adósságráta második éve növekszik.
Visszatekintve elmondhatjuk, hogy az elmúlt 10 évben háromszor indult hiánnyal az év, beleértve az elmúlt évet is. Amikor többlet volt, azon években annak értéke magasabb volt, mint a 2026-os adat.
Kedvezően alakultak a központi alrendszer adó- és járulékbevételei, az előző év hasonló időszakához képest 9,0 százalékos növekedést látunk. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 8 százalékkal, a legjelentősebb költségvetési bevételnek számító áfabevételek pedig 7 százalékkal nőttek 2025 januárjához képest. Az áfabevételek esetében fontos az is, hogy januárban az éves bevételi terv 11,3 százaléka teljesült, vagyis a januári áfabefizetés az egyik legnagyobb havi adat minden évben, és egyúttal az első havi pozitív költségvetési egyenleg fontos eleme. Kifejezetten nagy volt a jövedéki adókból származó bevételek növekedése, ahol a 22,7 százalékos (34,4 milliárd forintos) bővülés hátterében döntően az állt, hogy a 2026. januári adómérték-emelésre készülve a piaci szereplők az elmúlt év végén nagymértékű készletezést valósítottak meg, ami egyszeri hatást jelentett az emelkedésben.
Átlag feletti, 14,0 százalékos, azaz 108,6 milliárd forintos növekedést mutattak a tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített befizetései, aminek hátterében a bérnövekedés kedvező dinamikái állnak. A személyi jövedelemadó bevételek 8,3 százalékos növekedését azzal együtt érdemes értékelni, hogy ezen az adaton még nem látszik a 2026-os újabb adókedvezmények szja-csökkentő hatása.
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak alakulása az elmúlt évekhez hasonlóan, várhatóan idén is kritikus költségvetési sorok közé fog tartozni. Ezt az állítást már a januári adatok is megerősítik, mert a költségvetési szervek kiadásai 46,1 százalékkal, azaz 297,3 milliárd forinttal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai pedig 631,0 milliárd forinttal, az előző januári adat valamivel több mint két és félszeresére növekedtek. A költségvetési szervek januári kiadásainak legjelentősebb tétele a honvédelmi és rendvédelmi foglalkoztatottak részére kiutalt hathavi szolgálati juttatás (a „fegyverpénz”) volt.
Az államadósság finanszírozásának költségeit takaró kamatkiadások januárban igen jelentősen, 206,4 milliárd forinttal, a 2025-ös januári értéknek kevesebb, mint felére estek vissza, ami szintén pozitív fejlemény.
Az uniós programok uniós bevételeinél januárban megérkezett a 2025 decemberében elmaradt 235 milliárd forint forrás. Mivel az elmúlt évben nem volt januárban Unióból érkező bevétel, így a teljes összeg az elmúlt évhez képest egyenlegjavító tételként vehető figyelembe. Az uniós programok kifizetései 57,3 milliárd forinttal, azaz 58,7 százalékkal nőttek az elmúlt évhez képest, ami a havi többlet csökkenéséhez járult hozzá.
Jelentősen, 125,2 milliárd forinttal csökkentek a kifizetések eltérő ütemezése miatt a rezsitámogatásokat is tartalmazó közüzemi szolgáltatások támogatására fordított kiadások.
Összességben azt látjuk, hogy a januári többlethez – az előző év hasonló időszakával összehasonlítva – az államadósság finanszírozásának és a közüzemi szolgáltatások kiadásainak csökkenése, valamint az Európai Unióból késve utalt programfinanszírozás költségvetési befizetése járult leginkább hozzá, miközben a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak nagy arányú növekedése csökkentette a többletet. A januári többletnek fontos komponense az áfabevételek rendszeres első havi koncentrációja is.
Nemzetközi kitekintésünkben a Romániában történt költségvetési hiánycsökkentést vizsgáljuk meg közelebbről. A szomszéd ország 2024-ben és 2025-ben is EU-rekorder volt a költségvetési hiány mértékét tekintve. A román kormány jelentős hiánycsökkentésbe kezdett, és ennek köszönhetően a 2024-es 8,7 százalékos pénzforgalmi deficitet, 2025-ben 7,7 százalékra sikerült csökkenteni.[2] (Az ESA‑hiány ennél magasabb, 2024-ben 9,3 százalék volt, míg a 2025-re az Európai Bizottság 8,4 százalékos hiányt prognosztizált.) A hiány csökkenését Romániában főként a 2024 végén, illetve a 2025-ben bevezetett kiadás-visszafogó intézkedések segítették, melyek egyik lényegi eleme a betegszabadságok kifizetésének drasztikus korlátozása volt. 2025-ben a bevételi oldalon is jelentős növekedés történt, részben a magasabb adóbevételeknek és a rekordszintű EU-s forráslehívásnak köszönhetően. Ugyanakkor 2025 utolsó negyedévében a román GDP 1,9 százalékkal visszaesett, és ezzel már két egymást követő negyedévben mutatott csökkenést. A visszaesés egyik oka a szigorú állami megszorítás volt, de a szakértők kiemelik, hogy a román gazdaság tartós szerkezeti problémákkal is küzd.[3]
