A bázeli székhelyű BIS (Bank for International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja) negyedévente publikál adatokat az egyes országok lakosságának és vállalatainak nyújtott hitelállományáról. E mértékek GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak.
A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés kialakulása mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és akár előrejelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a hitel/GDP-trendet és a hitelrést (a hitel/GDP-ráta és a hitel/GDP-trend közötti különbséget) is közli.
Ha a hitelrés pozitív, azaz az aktuális hitel/GDP-arány a hitel/GDP-trendértéknél nagyobb, akkor túlzott hitelezésről beszélhetünk. Ha pedig e mutatók különbsége a negatív tartományban van, akkor normál hitelezést állapíthatunk meg. A jelentősen alacsony érték sem kedvező, mivel a gazdaság egészséges hitelezése – a stabilitás megőrzése mellett – növekedési szempontból sem elhanyagolható. A hitelezés magyarországi, esetleges újabb túlzott felfutásának elkerülése érdekében kiemelt jelentőségű a hitelezési folyamatok nyomon követése.
2026. március 16-án jelent meg a BIS legfrissebb, a 2025. év harmadik negyedévéről szóló adatközlése, amely szerint Magyarországon a nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelállomány 2025 harmadik negyedévében a GDP-arányában 85,5 százalékot tett ki, az előző negyedéves 86,3 százalék után. Ebből a lakossági 17,7 százalékos GDP-arányos hitelezés európai összevetésben továbbra is a legalacsonyabb, míg a vállalati 67,8 százalékos GDP-arányos hitelezés a középmezőnyben található. A hitelrés értéke (hitel/GDP-különbözet) pedig a GDP −10,4 százalékán stagnált. Ez azt jelenti, hogy ha e mutatót mint korai és akár rendszerszintű bankválság előrejelzésére is alkalmas mutatót vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy nincs túlzott hitelezés 2025 harmadik félévében Magyarországon, és nem fenyeget továbbra sem rendszerszintű, a hitelezésből fakadó bankválság. Kiemelhető, hogy a lakossági és a vállalati szektorban is bőven van lehetőség további hitelállomány-növekedésre.
Ha hosszabb időszakban vizsgáljuk a magyarországi hitelrés idősorát, akkor megjegyzendő, hogy 2009 első negyedévében volt annak maximuma: a GDP 43,7 százaléka. Ekkor tehát nagyon erős túlzott hitelezés volt megfigyelhető a hazai vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelállományban. Ismert, hogy ezt az időszakot a devizahitelezés felfutása miatti krízishelyzet jellemezte, amelyet a forintosítás és a devizahitelezés betiltása követett 2014-ben. Így a hitelrés is konszolidálódhatott, és ezután került tartósan a negatív tartományba Magyarországon.
Nemzetközi összehasonlításban kiemelendő, hogy az eurózónában 2025 harmadik negyedévében a GDP-arányos hitelrés −19,0 százalékos, a GDP-arányos hitelállomány pedig 154,0 százalékos volt. Az eurózóna országaiban mindenhol negatív a hitelrés, és a legközelebb a pozitív zónához továbbra is Németország áll, −2,4 százalékos GDP-arányos hitelrésével.
Európából kitekintve megállapítható, hogy a hitelrés Japánban a leginkább pozitív: GDP-arányosan 5,1 százalék volt 2025 harmadik negyedévében.
