Több hónapos csökkenő tendenciát tört meg a KSH által publikált 2024. január havi építőipar adata, amely szerint a hónapban éves alapon a nyers adatok szerint 17,2 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye. A bővülésben az alacsony bázis mellett szerepet játszott a mindkét építményfőcsoportban bekövetkezett növekedés: az épületek építése 20,5 százalékkal, míg az egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, komplex ipari létesítmények, csővezetékek stb.) teljesítménye 11,6 százalékkal bővült.
Ami még inkább kedvező, hogy az építőipar teljesítményének irányát mutató index – az előző hónaphoz viszonyított, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari adatok – esetében is (10,2 százalékkal) nőtt az építőipar teljesítménye. Hasonlóan az iparhoz, az építőipar teljesítményének javulását nagy várakozások övezik, ez a mostani adat egy kedvező jelenség, de majd csak később derül ki, hogy ez egy egyszeri fellángolás, vagy egy hosszabb távú javuló folyamat kezdete.
A hosszabb távú trend előrejelzésére az új szerződések volumenének változása jó indikátorként szolgál. A tárgyhóban kötött új szerződések volumene 21,5 százalékkal nőtt, amely csak az épületek építéséhez kapcsolódott. Az előző év azonos időszakához képest az épületek építésére tárgyhóban kötött új szerződések volumene 31,5 százalékkal növekedett, míg az egyéb építményekre kötött új szerződések volumene 19,8 százalékkal csökkent. Az új épületek építésére vonatkozó szerződések volumenének növekedésében szerepet játszhat az, hogy év elején a lakáspiac megmozdult, és új kormányzati intézkedéseket vezettek be.
Ugyan kedvező folyamatok látszódnak az aktuális KSH-jelentés alapján, a pozitív képet árnyalja az a tény, hogy az új szerződések kiugró növekedésével együtt a tárgyhó végi szerződésállomány volumene éves bázison 14,9 százalékkal csökkent. Építményfőcsoportokon belül az épületekre vonatkozó szerződésállomány – a magas új szerződésállomány bővülése mellett – 9,1 százalékkal mérséklődött. Az egyéb építmények esetében – ahol az új szerződésállomány is csökkent – 20,5 százalékkal esett vissza a tárgyhó végi szerződésállomány volumene.
Bár az építőipari ágazat a bruttó hazai termék alakulásában kis részaránnyal szerepel, azonban fontos szerepet játszik a magyar gazdaság teljesítményében. Ennek legfőbb oka, hogy az építőipari munkavállalók adják az összes foglalkoztatotti létszám 8,3 százalékát: a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2023 negyedik negyedévében 393,6 ezer fő dolgozott az építőiparban.
Az építőipar teljesítményének javulásában fontos szerepet játszhatnak a szektort segítő, például kamattámogatást nyújtó programok, amelyek révén bővíteni lehetne mind az épületek építésére, mind az egyéb építmények építésére vonatkozó megrendeléseket és ezáltal az építőipar teljesítményét.
