2024 szeptemberében tovább folytatódott az építőipar teljesítményének az elmúlt hónapokban tapasztalt gyengülése. Az építőipari termelés volumene 2023 szeptemberi teljesítményéhez képest 8,2 százalékkal csökkent, amelyet leginkább az egyéb építmények építésének volumencsökkenése idézett elő. Míg az épületek építésének volumene 2,0 százalékkal, addig az egyéb építményeké pedig 17 százalékkal esett vissza 2023 szeptemberéhez képest. Mindezek ellenére az építőipar 2024 január-szeptember kumulált teljesítménye 0,9 százalékkal haladja meg 2023 január-szeptember kumulált teljesítményét.
A rövidtávú, előző hónaphoz viszonyított teljesítmény is kedvezőtlen képet mutat, a 2024 szeptember havi építőipari teljesítmény az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal csökkent. Ehhez az egyes építményfőcsoportok közül az épületek építése 0,1 százalékos növekedéssel, míg az egyéb építmények építése 4,0 százalékos csökkenéssel járult hozzá.
Az építőipari termelésnek az elmúlt időszakban tapasztalt markáns visszaesése miatt érdemes fix bázison áttekinteni, hogy a mostani teljesítmény szintje hol helyezkedik el az előző időszakokhoz képest. A 2021-es év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az építőipar teljesítményében 2024 első felében két felpattanás következett be, amelyet nyártól egy intenzív visszaesés követett. Emiatt jelenleg 2018. év végi szintre csúszott vissza az építőipar teljesítménye.
Az építőipari aktuális havi szerződés állományok alapján egyelőre nem látszik növekedési potenciál, a szeptember hó végi építőipari szerződésállomány az előző hónaphoz képest lényegében nem változott. A stagnálás az egyes építményfőcsoportokat tekintve ellentétes hatásból ered: míg az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány 4,2 százalékkal csökkent, addig az egyéb építményeké 3,1 százalékkal növekedett.
Az építőipar 2024 második félévében tapasztalt lassuló teljesítménye leginkább a kedvezőtlen gazdasági környezetre vezethető vissza. Az állami/önkormányzati fejlesztések elmaradása mellett, a vállalkozások elhalasztották a beruházásaikat a gyengébb kereslet miatt. A lakosságnál pedig az építőipart érintő beruházások, felújítások is eltolódtak az óvatossági okok miatt. A negatív folyamatok ellenére fontos kiemelni, hogy a kormány által az elmúlt hónapban bejelentett gazdasági akciótervnek az építőipar lehet az egyik legnagyobb nyertese. A kamatplafon tervezett bevezetése, a vidéki otthonfelújítási program, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA, a munkáshitel program vagy éppen az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális lakáscélú felhasználásának biztosítása mind-mind olyan lépés, ami a közvetlen és a közvetett hatásoknak köszönhetően kedvező hatást gyakorolhat az építőipar teljesítményére.
