ipar

A világ vezető ipari gazdaságainak, továbbá az ipari teljesítmény szempontjából kiemelkedő európai országok iparstratégiáiban közös, hogy a helyzetértékelésen, a prioritások és a célok kijelölésén, valamint az eszközrendszeren egyértelmű technológiai fókusz húzódik végig: a kihívásokat, a célokat és a javasolt intézkedéseket alapvetően a digitális technológiai lehetőségek szempontjából vizsgálják, illetve határozzák meg – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

Makromonitor - 2024. április

Az európai polgárok többsége nem ért egyet a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek 2035-ig történő betiltásával – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Makromonitor – 2024. március

Makromonitor - 2024. február

Makromonitor - 2024. január

A KSH által publikált, az ipar teljesítményére vonatkozó részletes adatok alapján látható, hogy a 2022-es bővülő időszakot követően 2023-ban az ipari termelés és értékesítés visszaesett a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezetnek, a belföldre történő értékesítés erőteljes zsugorodásának, valamint lassuló ipari exportértékesítésnek köszönhetően.

Makromonitor - 2023. december

2023 novemberében az ipari termelés mind havi, mind éves szinten tovább esett. A KSH által publikált első becslés alapján éves szinten a nyers adatok 5,8, míg a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 5,6 százalékos visszaesést mutatnak az ipari termelés volumenében. Az előző hónaphoz viszonyítva 2,3 százalékkal csökkent az ipari termelés, mely az ágazat teljesítményének negatív irányát mutatja. Az ipari termelés volumenének megfordulását nagy elemzői várakozás övezi, de a javuló adatok egyelőre elmaradnak.

A KSH első becslése alapján 2023 októberében az ipari termelésben éves és havi bázison is visszaesés volt látható. Az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 3,2 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján pedig 2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2023 októberében. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonális és munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 0,6 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető.

Megjelent a KSH 2023. szeptember hónapra vonatkozó ipari termelésének első becslése. Az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 7,3 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján pedig 5,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. Ezzel szemben pozitívumként könyvelhető el, hogy havi szinten, a szezonális és munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene.

A KSH által publikált, 2023 augusztusára vonatkozó építőipari teljesítmény egyre negatívabb képet mutat az ágazat helyzetéről. Ennek oka, hogy az előző év azonos időszakához képest az építőipar teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal, az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok esetében pedig 5,0 százalékkal csökkent.

A KSH által pénteken publikált, 2023 augusztusára vonatkozó adatai továbbra sem kecsegtetők, hiszen folytatódott az ipari termelés és az ipari értékesítés volumenének csökkenése. Az előző év augusztus havi adatához képest munkanaphatástól megtisztítva 6,1 százalékkal csökkent az ipari termelés, míg az előző hónaphoz viszonyítva 2,4 százalékos visszaesés figyelhető meg. Az ipari termelés mellett az ipari értékesítés esetében is visszaesés látható: az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,2 százalékos a csökkenés, amihez nagyobb mértékben (17,6 százalék) a belföldi értékesítés szűkülése mellett az exportértékesítés (8,1 százalék) mérséklődése is hozzájárult. Az ipari termelés és az értékesítés volumenének csökkenése ellenére fontos kiemelni, hogy a jelenlegi szint a belföldi értékesítés volumenét leszámítva még mindig magasabb, mint ami a koronavírus-járvány előtt látható volt. Tekintettel arra, hogy a visszaeső belföldi értékesítés volumenét az export sem tudja kompenzálni, illetve a magyar költségvetés is fogyasztási szerkezetű, így kiemelten fontos a belső kereslet helyreállítása úgy, hogy az ne generáljon inflációs hatást.

A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarországon az uniós átlaghoz képest alacsony a munkavállalók digitális felkészültsége, a hazai kis- és közepes vállalkozások körében pedig a nemzetközi átlag alatti a digitális technológiák integráltsága. Ennek ellenére egyes ágazatokban – jellemzően a nemzetközi hátterű és hazai nagyvállalatok jelenlétének, és az általuk meghatározott termelési láncoknak köszönhetően – viszonylag kiterjedt a korszerű technológiai megoldások használata, ám egyik vizsgált ágazat esetében sem tartozunk a nemzetközi élvonalba a digitális technológia adaptációját tekintve – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által végzett kutatásból. A projekt feladata az volt, hogy felkutassa azokat a gazdasági ágazatokat, amelyek már jelenleg is széles körben alkalmaznak a termelési értékláncban innovatív technológiákat, illetve amelyekben a nemzetközi tapasztalatok alapján az érintett technológiák tudatos alkalmazása jelentős versenyképességi tényezővé válhat.