Kommentár: építőipar, 2025. november

A KSH gyorsjelentése szerint 2025 novemberében az építőipar teljesítménye a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 3,6 százalékkal csökkent. A havi bázisú, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított teljesítménymutató alapján 7,3 százalékkal gyengült az építőipar teljesítménye.

A gyorsjelentés alapján az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, a nyers adatok alapján 5,6, míg a munkanaphatással kiigazított adatok alapján 3,6 százalékkal csökkent. Ehhez a két építményfőcsoport közül az egyéb építmények teljesítményének markáns visszaesése járult hozzá. Az épületek építésének teljesítménye 7,7 százalékkal nőtt, miközben az egyéb építmények építésének teljesítménye 20,0 százalékkal csökkent.

Az előző hónaphoz viszonyított szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint az építőipar teljesítménye 7,3 százalékkal gyengült, amelyhez mindkét építményfőcsoport teljesítménycsökkenése hozzájárult. Az épületek építésének teljesítménye 4,8, míg az egyéb épületek építésének teljesítménye 10,2 százalékkal esett vissza.

Az építőipar november havi teljesítménycsökkenése ellenére az építőipar 2025. év tizenegy hónapjának

kumulált teljesítménye 1,6 százalékkal meghaladta a 2024 év azonos időszakában mértet.

Az Euroconstruct becslése[1] szerint Magyarországon az éves építőipari teljesítmény 2025-ben 1,7 százalékkal növekedhet, illetve 2026-os és 2027-es évekre további növekedést prognosztizált. Ugyanakkor 2025-re Németország, Olaszország és Ausztria esetében teljesítménycsökkenést prognosztizáltak.

A kumulált teljesítménynövekedés mellett

a 2025. január-november időszak végi szerződésállomány 47,6 százalékkal haladta meg a 2024. január-november időszaki szerződésállományt, amely kedvezőnek tekinthető.

Ugyanakkor ez a növekedés leginkább az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződésállomány markáns növekedésének volt köszönhető. Az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 2025 nyarától kis mértékben csökkent, ami egyrészt az Otthon Start Program kivárására, másrészt 2025. júliusban szigorodó építési szabályozási követelményekre vezethető vissza. Az MNB legfrissebb Lakáspiaci jelentése[2] szerint az új építésű ingatlanok esetében a használatbavételi engedélyek száma 2025 első három negyedévében 14 százalékkal csökkent, a 2024. év ugyanezen időszakához képest. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek lakásszáma országosan 2025 második negyedévében két és félszeresére ugrott. Területi szinten ez leginkább Budapestet érintette. 2025 júliusától szigorodtak az építési szabályozási követelmények, amelyek a fejlesztőket a projektjeik előbbre hozására ösztönözhette. A jelentés szerint az új lakáspiacon keresletnövekedés volt megfigyelhető 2024. év végétől kezdve, így a megkezdett társasházi építkezések száma 2025 első félévében országosan több mint duplájára, illetve Budapesten több mint háromszorosára növekedett.

Tehát a következő időszaki teljesítmény javulását, illetve szinten tartását vetíti előre a 2025. november hónap végi szerződésállomány szintje, amely későbbiekben az építőipari teljesítményben jelenik majd meg. Ugyanakkor az építőipar teljesítményének további javulásához a hatékonyságnövelésre is szükség lehet, mivel az építőipar erősödésének korlátját a megfelelő szakemberek hiánya okozhatja.

Nemzetközi összehasonlításban a legfrissebb adatsor a 2025. október havi[3], mivel a KSH gyorsjelentést követően közel egy héttel később jelenik meg az uniós adatsor.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a magyar (9,7 százalék) építőipari teljesítmény a harmadik legnagyobb volt. A legjobb eredményt Szlovénia (36,0 százalék) produkálta, amit Románia (13,9 százalék) követett. A három leggyengébb építőipari teljesítményt Spanyolország (-3,6 százalék), Ausztria (-2,0 százalék) és Franciaország (-1,3 százalék) nyújtotta. Az uniós átlag 1,3 százalék, az eurózona teljesítménye pedig 0,5 százalék volt.

Az előző hónaphoz viszonyított építőipari teljesítményváltozásnál a magyar (-2,0 százalék) volt a második leggyengébb teljesítmény. 18 tagállamból 7 tagállamnak a havi építőipari teljesítménye csökkent. Ezek az országok: Csehország (-0,4 százalék), Franciaország (-0,7 százalék), Finnország (-0,8 százalék), Bulgária (-1,0 százalék), Románia (-1,9 százalék), Magyarország (-2,0 százalék), illetve Szlovákia (-3,7 százalék). A legnagyobb teljesítényt Szlovénia (6,0 százalék) produkálta, amelyet Németország (3,3 százalék) és Portugália (3,1 százalék) követett.