A gyorsjelentés alapján az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, a nyers és a munkanaphatással kiigazított adatok alapján is 9,7 százalékkal növekedett. Ehhez a két építményfőcsoport közül az épületek teljesítménye nagyobb mértékben járult hozzá. Az épületek építésének teljesítménye 14,7 százalékkal, az egyéb építmények építésének teljesítménye pedig 3,7 százalékkal növekedett.
Az előző hónaphoz viszonyított szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint az építőipar teljesítménye (1,9 százalék) gyengült, amely az előző havi markáns (16,3 százalék) bővülés korrekciójának tekinthető. A két építményfőcsoport nagyságrendileg hasonló arányban gyengült. Az épületek építése 1,9 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 3,3 százalékkal csökkent.
Az építőipar 2025 tíz hónapjának kumulált teljesítménye 2,5 százalékkal meghaladta a 2024 év azonos időszakában mértet. Az egyes főcsoportokat tekintve az épületek építése 4,4 százalékkal nagyobb teljesítményt produkált az előző év azonos időszakához képest. Az egyéb építmények építése pedig ugyanazon a szinten áll, mint az előző év azonos időszaka. Tehát a teljesítményjavulás az épületek építésének volt köszönhető.
Nemzetközi összehasonlításban a legfrissebb adatsor a 2025. szeptember havi,[1] mivel a KSH gyorsjelentést követően közel egy héttel később jelenik meg az uniós adatsor. A 2025. szeptember hónapra vonatkozó, 18 tagállam adatait tartalmazó adatsort tekintve mind az éves bázisú, mind a havi bázisú magyar építőipari teljesítmény kiemelkedő.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a magyar (15,1 százalék) építőipari teljesítmény a harmadik legnagyobb volt. A legjobb eredményt Szlovénia (25,7 százalék) produkálta, amit Szlovákia (18,7 százalék) követett. A három leggyengébb építőipari teljesítményt Spanyolország (-4,8 százalék), Ausztria (-3,1 százalék) és Németország (-2,2 százalék) produkálta. Az uniós átlag 0,5 százalék, az eurózona teljesítménye pedig -0,3 százalék volt.
Az előző hónaphoz viszonyított építőipari teljesítményváltozásnál a magyar (16,3 százalék) volt a legmagasabb, amelyet Románia (7,7 százalék) és Szlovénia (5,0 százalék) követett. A három legalacsonyabb építőipari teljesítmény Csehországban (-3,3 százalék), Spanyolországban (-1,5 százalék) és Franciaországban (-1,3 százalék) volt. Az uniós átlag stagnált (0,0 százalék), míg az eurózona építőipari teljesítménye második hónapja csökkent (-0,5 százalék).
A következő időszaki teljesítmény javulását, illetve szinten tartását vetíti előre a 2025. október hónap végi szerződésállomány szintje, amely későbbiekben az építőipari teljesítményben jelenik majd meg. Jelenleg a nyári gyengülést visszadolgozta szeptemberre és a mostani bővüléssel magas szinten maradt. A teljesítmény javulásához nagyban hozzájárulhatnak a kormányzat különböző intézkedései, amelyek közvetve vagy közvetlenül, de elsősorban a lakásépítéseket, -felújításokat és -korszerűsítéseket segítik. Ugyanakkor az építőipar teljesítményének további javulásához a hatékonyságnövelésre is szükség lehet, mivel az építőipar erősödésének korlátját a megfelelő szakemberek hiánya okozhatja.
2025 októberében kötött új szerződésállomány éves bázison (49,1 százalék) és havi szinten (1,3 százalék) is bővült. Ennek hatására a 2025. október hónap végi szerződésállomány éves szinten 49,9 százalékkal emelkedett. Így 2025. első tíz hónapját tekintve az új szerződések volumene 3,3 százalékkal, a meglévő szerződések volumene pedig 49,9 százalékkal haladta meg 2024 ugyanezen időszakának szerződési állományát. Kedvező tendenciát vetít előre, hogy a 2025. október végi szerződésállomány nem csak éves bázison, hanem az előző hónaphoz képest is nőtt, mindkét építményfőcsoport (épületek, egyéb építmények) szerződésállományának bővülésével.
[1] Eurostat 2025. november 20-i publikáció, elérése: https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-euro-indicators/w/4-20112025-ap
