Januárban stagnált a foglalkoztatottság: a 15–74 éves foglalkoztatottak három havi átlagos létszáma 4 millió 699 ezer fő volt, ez közel azonos az előző év azonos időszakában mért adattal. A korcsoport foglalkoztatási rátája 64,4 százalék, ami 0,1 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. A novemberi–januári időszakban az 55–74 éves korosztály foglalkoztatása növekedett leginkább, 43,2 ezer fővel, ugyanebben az időtávban a 15–24 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 5,7 ezer fővel, míg a 25–54 éves korosztályban 24,9 ezer fővel csökkent.
A 15–74 éves népesség körében a munkanélküliek száma 222,0 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra emelkedett, így az előző év azonos időszakhoz viszonyítva a munkanélküliek száma 30,2 ezer fővel, és a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal nőtt. Ahogyan az elmúlt hónapban megírtuk, főképp a megélhetési költségek emelkedésével magyarázható, hogy a korábban inaktív népesség egy része megjelent az elsődleges munkaerőpiacon. Az újonnan/újra belépők közül sokan azonnal el tud helyezkedni, míg másik részük egy ideig a munkanélküliek számát növeli. A munkanélkülieknek a munkakeresésük időtartamára vonatkozóan negyedéves adataink vannak, 2023 utolsó negyedévében átlagosan 9 hónapba telt újra állást találni Magyarországon, az álláskeresőknek pedig 34,2 százaléka egy évnél régebb óta keresett munkát. Ezek alapján a munkanélküliség emelkedése ideiglenes állapot.
A kormány célja az aktivitás, azon belül pedig a foglalkoztatottság növelése, ezért erre a célra a Ginop Plusz program keretében 460 milliárd forintot szánnak. Továbbá márciusban 70 milliárd forintos keretösszeggel munkahelyi képzéseket támogató program, áprilistól pedig 200 milliárd forintos keretösszeggel 30 év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz Program indul.
