A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatközlése szerint 2025. szeptemberben kismértékben csökkent a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest. A 15-74 éves foglalkoztatottak július és szeptember közötti átlagos létszáma 4 millió 679 ezer fő volt, ami 36,3 ezer fővel marad el a tavalyi háromhavi adattól. A korosztály teljes létszáma ugyanebben az időszakban 29,4 ezer fővel csökkent. Szeptemberben ugyanezen korosztály foglalkoztatási rátája 65,4 százalék volt, ami kismértékű, 0,2 százalékpontos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi adathoz képest. A 15-74 éves korosztály körében a munkanélküliek száma 221,5 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékot tett ki. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a munkanélküliek száma 3,1 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta pedig 0,1 százalékponttal csökkent.
A 15-64 éves korosztály létszáma és körükben a foglalkoztattak száma egyaránt csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, együttes hatásukként pedig a foglalkoztatási ráta kismértékben, 0,1 százalékponttal emelkedett. Az előző időszakhoz viszonyítva stagnált a foglalkoztatási arány, így a mutató értéke ebben a korosztályban 75,4 százalék volt. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a 15-64 éves népesség létszáma nagyobb mértékben csökken, mint a korosztályon belüli foglalkoztatottaké, ezáltal a foglalkoztatási ráta akár még növekedni is tud.
Az Eurostat legfrissebb, 2025 második negyedévére vonatkozó adatai szerint a 15-64 éves korosztály foglalkoztatása az Európai Unió 27 országában átlagosan 71,1 százalékot tett ki. Ugyanezen időszakban Magyarországon a ráta 75,0 százalékon alakult, ezzel a kilencedik legmagasabb értéket érte el az EU27-en belül. 2010 első negyedévében a magyar foglalkoztatás még jelentősen elmaradt az uniós átlagtól (62,5 százalék), az akkori ötödik legalacsonyabb értékkel (56,9 százalék).
A 2010 óta számított időperiódus alatt a foglalkoztatási ráta az Európai Unió összes tagállamában nőtt. A legnagyobb mértékű növekedés Máltán (+24,3 százalékpont), utána Magyarországon (+18,1 százalékpont), illetve Litvániában (+16,8 százalékpont) volt megfigyelhető. Legkevésbé az osztrák (+3,9 százalékpont), a görög (+4,7 százalékpont), valamint a finn (+5,1 százalékpont) ráta növekedett.
Az aktivitási arány esetén is növekedés figyelhető meg az összes tagállamban. 2025 második negyedévében az EU-átlag 75,7 százalékon alakult. Ugyanezen időszakban Magyarországon ez a ráta 78,6 százalékot tett ki az Eurostat adatai alapján. Az elmúlt 15 év során legnagyobb mértékben a máltai, a magyar és a lengyel aktivitási arány emelkedett, 22,4, 14,7, illetve 11,8 százalékponttal.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a 15-24 éves korosztály foglalkoztatása 9,2 ezer fővel 260,8 ezer főre, a munkanélküliek száma ezzel egyidőben 11,5 ezer fővel 45,3 ezer főre csökkent. Az előző időszakhoz viszonyítva a legfiatalabb korosztályban a foglalkoztatottak száma 500 fővel emelkedett, a munkanélküliek száma pedig 900 fővel mérséklődött.
A július és szeptember közötti időszakban a 25-54 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 59,4 ezer fővel 3 millió 441,5 ezer főre csökkent, a munkanélküliek száma pedig 12,3 ezer fővel 144,7 ezer főre emelkedett. A két folyamat eredményeképpen a korosztály foglalkoztatási rátája 88,1 százalékon alakult, ami az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékpontos csökkenésnek felel meg. Ezen korcsoport munkaerőpiaci részvétele az elmúlt két évben szisztematikusan mérséklődik, ami elsősorban a korosztály létszámcsökkenésével magyarázható.
Az 55-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 40,2 ezer fővel 976,9 ezer főre emelkedett, a munkanélküliek létszáma 4,1 ezer fővel 31,4 ezer főre esett vissza. Ezen korcsoport foglalkoztatása növekszik a legdinamikusabban, mivel a társadalmon belül az idősebb korcsoportok aránya nő, ennek köszönhetően a munkaerőpiac kínálati oldalán eleve nagyobb arányban van jelen a korosztály. A legidősebb munkaképes korú korcsoport foglalkoztatására pozitív hatással vannak a kedvező kormányzati intézkedések is, elsősorban a kedvező adózási feltételek.
A 15-74 éves népesség egészét nézve a hosszabb ideje megfigyelhető demográfiai trend – mely szerint egyszerre csökken a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma, nagyjából állandó foglalkoztatási arány mellett – folytatódott. A munkaképes korú korosztály létszámcsökkenése a július és szeptember közötti időszakban 2024 hasonló időszakához képest 67,2 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 29,4 ezerrel, az inaktívaké 34,6 ezerrel lett kevesebb, ezek mellett a munkanélküliek száma 3,1 ezer fővel csökkent.
Az Eurostat legfrissebb, augusztusi adatai szerint az akkori 4,3 százalékos magyar munkanélküliségi ráta a kilencedik legalacsonyabb érték (Horvátországgal holtversenyben, ahol szintén 4,3 százalékon alakult) volt az Európai Unió 27 országa között. Az uniós átlag az év hetedik hónapjában 5,9 százalékon alakult. Várakozásaink szerint a munkanélküliség a következő két év folyamán csökkenni fog, 2025-ben 4,3 százalékra, illetve 2026-ban 3,4 százalékra. Emellett a bruttó bérek, prognózisunk szerint, 2025-ben 9,2 százalékkal, 2026-ban pedig 7,1 százalékkal emelkedhetnek majd tovább.
