Kommentár: GDP, 2024. III. negyedév – első becslés

A 2024 harmadik negyedéves GDP teljesítménye elmaradt az előzetes várakozásoktól. A KSH gyorsjelentése szerint 2024 harmadik negyedévében a GDP volumene éves bázison a naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal csökkent. A gyenge eredmény legnagyobb mértékben a német gazdaság visszafogott teljesítményének köszönhető. A következő időszakban a negatív külső konjunktúrát valamelyest ellensúlyozhatja a bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv, ami a belső kereslet növekedésén keresztül hozzájárulhat az elvárt 3 százalék feletti növekedés megvalósulásához.

A 2024 harmadik negyedéves GDP-teljesítmény elmaradt az előzetes elemzői és kormányzati várakozásoktól, ugyanis a KSH első becslése alapján erőteljesen csökkent mind az éves, mind a negyedéves bázisú volumenindex. A közlemény alapján a magyar bruttó hazai termék volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest. Így összességében a magyar gazdaság teljesítménye 2024 első kilenc hónapjában 0,7 százalékkal bővült éves bázison. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a rövidtávú növekedést előrejelző, negyedéves bázison számított mutató is visszaesett: 2024 második negyedévéhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal szűkült.

Az előzetes adatok csak a főbb megállapításokat tartalmazzák, a részletes adatok a később megjelenő második becslésből lesznek megismerhetők. A jelenlegi gyorsjelentés alapján a magyar gazdaság teljesítményét a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar fogta vissza. Ezen szektorok összeségében 2 százalékponttal gyengítették a GDP-t. A gazdasági visszaesést a piaci és nem piaci szolgáltatások teljesítménye tompította. Az még nem ismert, hogy a turizmust is magában foglaló szolgáltatási szektor milyen mértékben növekedett, de az már látszik, hogy a többi szektor teljesítményének csökkenését nem tudta ellensúlyozni.

Az ipari és az építőipari teljesítmény csökkenéséhez a külső kereslet visszaesése jelentősen hozzájárul. Az ipari teljesítmény esetében a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezet, de főként a legnagyobb exportpartnerünknek, Németországnak a gyenge gazdasági teljesítménye jelenti a legnagyobb problémát.

A ma megjelent német[1] GDP-adatok vegyes képet mutatnak: A szezonálisan kiigazított adatokat tekintve éves bázison 0,2 százalékos csökkenés látható, azonban az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal növekedett a német gazdaság. Utóbbi gazdasági növekedés reménykeltő is lehet, azonban a nagy német autógyárakat érintő kedvezőtlen hírekből valószínűsíthető, hogy másik szektor teljesítménye támogathatta a negyedéves bővülést. Amennyiben a következő években megvalósul a gazdasági semlegesség politikája, akkor a magyar gazdaság a keleti beáramló tőkének köszönhetően kevésbé lesz kitett egy esetleges következő nyugati dekonjunktúrának.

Magyarország kis, nyitott gazdaság, így az exportteljesítmény szerepe mindig meghatározó lesz. A gazdaságpolitika a külső környezetre nem tud hatást gyakorolni, azonban a belső kereslet erősítésén keresztül hozzájárulhat a gazdasági stabilitás és bővülés megvalósulásához.

Az építőipar teljesítménye közvetetten összekapcsolódik a beruházásokkal. A lakossági, az állami és önkormányzati szektor mellett a vállalkozások megrendelései is hozzájárulnak a beruházások alakulásához, ugyanakkor a vállalkozások akkor kezdenek el beruházni, ha a jövőbeli kapacitásukat meghaladó keresletnövekedésre számítanak. Emiatt is hasznos a napokban bejelentett 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv[2], amelynek három pillérét a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása és a Demján Sándor Program által, a kis- és középvállalkozások támogatása jelentik. A program a következő években hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormány által meghatározott 3 százalék feletti gazdasági növekedés megvalósuljon.