A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,6 százalékos növekedést mutatott, ami jól mutatja, hogy a gyorsan változó árú termékek (elsősorban az üzemanyagok) inflációja jelentősen hozzájárult a hónapban mért jelentős csökkenéshez.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek, amiben egyrészt az üzemanyagok árának 5,0 százalékos mérséklődése, másrészt a háztartási energia 1,1 százalékos árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. Az élelmiszerek átlagos ára szintén mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva, 0,1 százalékos csökkenés látható.
2023-ban a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek. Ehhez legnagyobb mértékben az élelmiszerek 25,9 százalékos, a háztartási energia 22,1 százalékos, illetve az egyéb cikkek, üzemanyagok 18,6 százalékos pénzromlási üteme járult hozzá. Fontos kiemelni, hogy ezen főcsoportok inflációja 2023 első hónapjaiban volt a legmagasabb, utána folyamatos csökkenés volt megfigyelhető.
Összességében elmondható, hogy 2023 első hónapjához viszonyítva decemberre több, mint 20 százalékponttal csökkent az éves bázison számított infláció hazánkban. Ez mindenképpen kiemelkedő eredményként értékelendő, jelenleg a magyar infláció már bőven a régiós átlag szintjén található.
A deflációs folyamatokhoz természetesen hozzájárult, hogy kiemelkedően magas bázisokhoz történt a viszonyítás, azonban fontos kiemelni a szigorú monetáris politika, a visszaeső fogyasztás és a kedvező makrogazdasági környezet, illetve a stabilizálódó forintárfolyam szerepét is. A kormányzat árversenyt erősítő intézkedései szintén sikeresnek mondhatók, ami leginkább az élelmiszerinfláció jelentős csökkenéséhez járult hozzá.
A következő évben már nem várható dinamikus csökkenés, várakozásaink szerint az infláció 5 százalék körüli szinten fog mozogni. Tartósan a jegybanki inflációs célsáv elérése várakozásaink szerint 2025-re valósulhat meg.
